Donald Trump az Egyesült Államok elnöke

  • narancs.hu
  • 2016. november 9.

Külpol

Az év legsúlyosabb mondata ez. És igaz.

Nem hittük volna, mert egyfelől az előjelek, a mérések is mást mutattak, másrészt nem is szívesen gondoltunk bele a rendkívül nyugtalanító lehetőségbe, amely most már a valóság: Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást Hillary Clintonnal szemben.

Mr. President

Mr. President

Fotó: MTI

Már akkor is világosan látszott ez, amikor pár órája kiderült, hogy az elnökválasztásokat oly gyakran eldöntő Floridát Trump viszi, de akkor még maradt pár billegő állam, így némi haloványka remény Clintonnak, ám ezek közül aztán Trump Pennsylvaniát is behúzta, így a versenynek, nyugodtan kimondhatjuk, vége van. Hogy minek van még vége, azt a következő hetekben-hónapokban-években fogjuk majd csak látni.

Vonatkozó szerkesztőségi cikkünkben mindenesetre (egy héttel a választások előtt) ezt írtuk Trump esetleges győzelméről:

„Az biztos, hogy ha mégiscsak bekövetkezik (elvégre a Brexitre sem számított senki június 24-e hajnaláig), pár dolgot ala­po­san át kell majd gondolni mindenkinek, így nekünk is. Legalább arra a kis időre, ami még hátra lesz. Trump vonzerejét persze sokféleképpen lehet jól, értelmesen, helytállóan magyarázni, osztály-, faji, vagy genderszempontok és az e szempontokra jellemző nyelvezet használatával – de még csak nem is az ilyesfajta analízisre célzunk, hanem ennél mélyebb, hogy ne mondjuk, egzisztenciális kételyekre. Például hogy ugyanarról a dologról hogyan lehet – olykor egészen rövid időn belül – állítani valamit, majd annak az ellenkezőjét is anélkül, hogy ez a legkisebb mértékben is kizökkentené akár az állítás gazdáját, akár annak lelkes, és adott esetben többmilliós hallgatóságát? Vagy hogy hogyan pályázhat valaki tökhülye létére a világ legerősebb politikai posztjára – és persze nem Trump természetes ravaszságát és színészi intelligenciáját fumigáljuk, hanem félelmetes műveletlenségére és tájékozatlanságára gondolunk most. Vagy hogy az értelmes, artikulált emberi beszéd ama súlyos, helyrehozhatatlan, apokaliptikus veresége után, amit Trump megválasztása jelentene, vajon milyen eszközei maradnak az emberiségnek arra, hogy megpróbálja elkerülni önmaga idő előtti elpusztítását?”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.