Döntött az alkotmánybíróság: le kell töltenie a büntetését az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőrnek

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. december 29.

Külpol

Magyarok meggyilkolásában is részt vett.

Le kell töltenie börtönbüntetését Oskar Gröningnek, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőrnek – közölte döntését pénteken a német alkotmánybíróság, elutasítva a magyarok százezreinek legyilkolásában bűnrészesnek talált 96 éves férfi egészségi okokra hivatkozó alkotmányjogi panaszát. Gröning büntetése 2016 végén lett jogerős, de a védelem akkor azt kérte, hogy halasszák el a végrehajtást a férfi egészségi állapota miatt. Ezt

a kérést idén nyáron elutasította a bíróság,

Gröning viszont alkotmányjogi panasszal élt, melyet most elutasított a német alkotmánybíróság.

Oskar Gröning egy 2015-ös tárgyaláson

Oskar Gröning egy 2015-ös tárgyaláson

Fotó: MTI/EPA/Axel Heimken

A testület azzal indokolta döntését, hogy nem lát a börtönbüntetés letöltéséből fakadó semmilyen kockázatot Gröning egészségére nézve, az ezzel kapcsolatos esetleges hátrányok pedig orvosolhatók a büntetés-végrehajtási intézeten belül – írja az MTI. Az alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyezte: egészségi állapot romlása esetén bármikor szüneteltethető a büntetés végrehajtása. A bírói testület azt is kiemelte, hogy

Gröning bűncselekményének súlyossága sokat nyom a latban ahhoz, hogy végrehajtsák büntetését.

Kathrin Söfker, az illetékes hannoveri ügyészség szóvivője hozzáfűzte, hogy az egykori lágerőrnek hamarosan meg kell kezdenie büntetése letöltését, és már találtak is számára egy idős és beteg rabok fogadására alkalmas büntetés-végrehajtási intézményt Alsó-Szászországban. Az orvos szakértő korábbi megállapítása szerint a férfi alkalmas a büntetés letöltésére, ugyanakkor követelmény a megfelelő orvosi és ápolói ellátás a börtönben.

Gröninget

háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság.

Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre.

Oskar Gröning a náci párt fegyveres szervezete, az SS önkéntesen csatlakozó tagjaként 1944-ben, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt. Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.

A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították. A hannoveri ügyészség által indított új perbe beléptek mellékvádlók is, többnyire holokauszt-túlélők és áldozatok rokonai, köztük magyar állampolgárok is. Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában azt mondta, kétségtelen, hogy „erkölcsileg bűnrészes” a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon azt mondta, hogy „nem lett volna szabad közreműködni” mindabban, ami Auschwitzban történt.

Figyelmébe ajánljuk

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.