Egy romániai faluban lesz a NATO legnagyobb európai légibázisa

  • narancs.hu
  • 2024. június 23.

Külpol

Oroszország ukrajnai inváziója megváltoztatta a NATO légierejének stratégiai helyzetét.

A romániai Mihai Kogalniceanu (MK) légibázis – amely nevét a közeli kis faluról kapta – lesz Európa legnagyobb NATO-bázisa, nagyobb, mint a németországi Ramstein – állítja helyszíni riportjában a BBC, melyet a hvg.hu szemlézett.

Az MK-bázis hamarosan egy – nemrég Norvégiától vásárolt – román F-16-osokból álló századdal, valamint MQ-9 Reaper drónokkal és egy katonai várossal bővül, és itt állomásozik majd 32 ország NATO-hadseregének, légierejének és haditengerészetének személyzete is. A legfrissebb érkezők most a finnek, a bázison pedig régebb óta 1840 amerikai katona is állomásozik.

A bázis a Fekete-tenger partjaitól mindössze 20 km-re, Odesszától 300 km-re, az oroszok által megszállt krími Szevasztopoltól pedig 400 km-re fekszik.

Charlie Tagg brit pilóta azt mondja, Oroszország ukrajnai inváziója megváltoztatta mind azokat a területeket, amelyek felett repül, mind a misszió stratégiai helyzetét. Utolsó bevetésén, 2021-ben a NATO vadászpilótái messze a Fekete-tenger nemzetközi vizei felett repültek. Most azonban ragaszkodnak a román és bolgár felségvizek feletti 12 tengeri mérföldes zónához, “hogy elkerüljék a félreértéseket, az oroszokkal való eszkalációs helyzeteket”.

A pilóta azt mondta, hogy érkezése óta nem volt felszólítás orosz repülőgép elfogására,

bár korábbi bevetéseken, a Balti-tenger felett volt ilyen.

Bár a NATO repülőgépei kerülik a felesleges összecsapásokat az oroszokkal, két ismert incidens történt a Fekete-tenger felett. 2022 szeptemberében egy orosz pilóta félreértette a földi irányítás parancsát, és csak hajszál híján nem lőtt le egy brit hírszerző gépet, amelynek 30 fős legénysége volt, 2023 márciusában pedig egy Romániából induló amerikai MQ-9 Reaper drónnak egy orosz Szu-27-es “Flanker” repülőgép szándékosan ütközött nemzetközi vizek felett.

 

Nicolae Cretu bázisparancsnok szerint a mindennapi élet az MK-bázison mindezek ellenére jelenleg többnyire nyugodt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.