Előre hozott választásokért tüntettek Izraelben

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. április 1.

Külpol

Felszólaltak a túszok hozzátartozói, akik szerint Netanjahu miniszterelnök a felelős a tárgyalások sikertelenségéért.

Előre hozott parlamenti választásokat követelve tüntettek az izraeli parlamentnél, a kneszetnél Jeruzsálemben vasárnap este. A szervezők szerint több mint százezren, az izraeli média szerint több tízezren gyűltek össze.

Az izraeli-palesztin háború október 7-i kitörése óta ez a legnagyobb demonstráció. Felszólalt az iszlamista Hamász terrortámadásában a Gázai övezetbe hurcolt túszok több családtagja, valamint az ellenzék néhány képviselője, köztük Jaír Lapid, az ellenzéki Van jövő párt elnöke.

Benjámin Netanjahu miniszterelnököt tették felelőssé a szónokok azért, hogy a túszok szabadon bocsátását és a tűzszünetet célzó tárgyalások több hónapja elakadtak, és mert a terrortámadást nem sikerült megelőzni. A felszólalók az előre hozott választások azonnali kiírását sürgették.

Az izraeli hadsereg szerint a Hamász még legkevesebb száz izraelit tart fogva a Gázai övezetben.

A jeruzsálemi tüntetés a „nemzeti tiltakozás hetének” nevezett esemény kezdetét jelentette. Sokan sátrat vertek a kneszetnél, ahol négy napig tiltakozó rendezvényeket tartanak politikusok felszólalásaival.

„Egy hete égnek a lámpák az irodájában” – mondta Lapid a közeli miniszterelnöki hivatalra utalva, ahol szerinte Netanjahu azon dolgozik, hogy megbizonyosodjon arról, az ultraortodoxok a háború ellenére továbbra is elkerülhetik a besorozást. Lapid bírálta a kormányfőt és élesen síkra szállt a kneszet hamarosan beköszönő, két hónaposra tervezett tavaszi szünete ellen a jelenlegi helyzetben.

Az izraeli miniszterelnök szombaton orvosi vizsgálaton vett részt, ahol észrevették, hogy köldöksérve van. Vasárnap este már meg is műtötték, teljes altatásban. Ez idő alatt a kormányfői teendőket Jariv Levin igazságügyi miniszter látta el – írja a Telex.

A címlapkép a vasárnap esti tüntetésen készült. Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.