Interjú

„Érzékeljük, hogy bizonyítanunk kell”

Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője

Külpol

Hét képviselőt küldött az Európai Parlamentbe a Tisza Párt. Nem tartják hatékonynak a 7. cikk szerinti eljárást, inkább közvetlenül osztanák ki az EU-s forrásokat a kisvállalkozásoknak, a háborúról pedig csak óvatosan mernek nyilatkozni. A delegáció vezetője elmondta, miben különböznek a „régi ellenzéktől”, és hogyan fogadták őket a Néppártban.

Magyar Narancs: Megszeppent, amikor először belépett az Európai Parlamentbe? Néhány hónapja még civil állása volt, talán meg sem fordult a fejében, hogy politikus lesz, most pedig Európa legnagyobb testületében ül.

Tarr Zoltán: Nem, de túlcsordult és túlterhelt érzésünk van ezekben a napokban. Elképesztő mennyiségű információ és tennivaló zúdult ránk, és persze időbe telik, hogy igazán komfortosan érezzük magunkat. Kezdve a praktikus dolgokkal: melyik a legcélszerűbb bejárat, és hogyan nem tévedünk el a strasbourgi labirintusban, melyik bizottság munkájába kapcsolódjunk be, és hol próbáljunk meg vezető szerepre törekedni? Belecsöppentünk valamibe, ami hosszú idő óta működik, kialakult rutinnal, renddel, bejáratos emberekkel. De a legjobb, hogy a Néppárt családjában egy konszolidált, párbeszédképes politizálás résztvevői lettünk. Nekem az ilyen élmények nem egészen jelentenek újdonságot, több nemzetközi egyházi testület tagja voltam, ismerem ezt a ritmust, legfeljebb a méret szokatlan.

MN: Magyar Péter végül felvette a mandátumát, a Tisza-szimpatizánsok jóváhagyásával beül az Európai Parlamentbe, de a delegációt ön vezeti. Mi lesz Magyar feladata?

TZ: A legfontosabb szerepe, ahogyan mindannyiunknak, a kapcsolatépítésben van. Nemcsak abban, hogy megjelenik a formális üléseken, hanem beszélget, kifejt, kérdez, magyaráz. Azt bizonyára mindenki érzékeli, hogy a magyarok nagyon elszigetelődtek Európában, tényleg úgy tekintenek ránk, mint csodabogarakra vagy páriákra – és most van egy kis csapat, amely azért dolgozik, hogy újra a diskurzus részese legyen. Péternek köszönhető, hogy létrejött a találkozónk Ursula von der Leyen asszonnyal, akivel Magyarországon nem lehetett volna beszélni: a kormány nincs vele olyan viszonyban, hogy eljöjjön. Hasonlóképpen sok európai párt vezetőjével vagy országvezetővel is csak kint tudunk tanácskozni.

MN: Úgy tudom, volt félelem azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter kimegy, hiszen korábban mást ígértek a választóknak. De Donáth Anna vagy Dobrev Klára példája azt is mutatja, hogy kintről nem lehet ellenzéket építeni. Ez azt jelenti, hogy Magyar idővel inkább fókuszál majd a hazai építkezésre?

TZ: Azt hangsúlyoznom kell, hogy Péter többletmunkát vállalt azzal, hogy felvette a mandátumot. Azért lettem én a delegáció vezetője, mert a napi tennivalókat, az aprómunkát nem ő, hanem mi fogjuk végezni, hogy neki legyen energiája a pártépítésre. De a strasbourgi munka rengeteg energiát és inspirációt jelent neki is: egyrészt az a fajta együttműködésre építő politizálás, amit kint látunk, ismeretlen itthon, másrészt a nemzetközi kapcsolatrendszer is fontos. Sokkal könnyebb megértésre találni úgy, hogy Péter is ott van. Hogy csak egy példát mondjak: miután az előző héten ellátogatott a lebombázott kijevi gyermekkórházhoz, ő volt az, aki friss élményként mesélhetett az ukrajnai állapotokról.

MN: Úgy hírlik, a Fidesz komoly aknamunkát folytatott, belesuttogták a néppárti fülekbe a Magyar Péterrel kapcsolatban hangoztatott lejárató szólamokat. Ártott vagy éppen használt a sutyorgásuk?

TZ: Nem titok, hogy a Néppártban még vannak néhányan, akiknek szoros a kapcsolatuk a Fidesszel, vannak, akiknek a szemében még nem veszítettek el minden bizalmat. Lehet, hogy egy-két embernek nem volt örömünnep a csatlakozásunk. Noha volt olyan képviselő, akivel hetekbe telt beszélő viszonyba kerülni, közvetlen kárát nem láttuk a Fidesz suttogásának. A kormánypárt egyébként ott nehezítette a munkánkat, ahol tudta. Amikor az állandó képviselethez fordultunk bizonyos dossziékhoz való hozzáférésért, nem akartak segíteni, továbbküldtek a Bóka János vezette Európai Ügyek Minisztériumához. De felemlíthetem azt is, hogy a fideszes tagok nem voltak hajlandók kezet fogni a mandátumátadáson. Vagy visszaköszönni a folyosón.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”