Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt

  • narancs.hu
  • 2022. március 24.

Külpol

A rakéta 71 percig volt a levegőben, majd Japán különleges gazdasági övezetén belül landolt.

Észak-Korea vélhetőleg ballisztikus rakétát lőtt ki keleti partjairól a Japán-tenger (Keleti-tenger) irányába csütörtökön - közölte a japán védelmi minisztérium.

Észak-Korea 2017-ben befagyasztotta az interkontinentális ballisztikus rakéták tesztelését és a kísérleti atomrobbantásokat. Kim Dzsong Un azonban figyelmeztetett, hogy országa mindkét tevékenységet újrakezdheti, miután a Donald Trump előző amerikai elnökkel folytatott, a nukleáris leszerelésről szóló tárgyalások zátonyra futottak. A Reuters azt írja, ez lehetett az atomfegyverekkel rendelkező állam legnagyobb rakétáinak első ilyen méretű kilövése 2017 óta.

A japán hatóságok szerint a kilövés egy "új típusú" interkontinentális ballisztikus rakétának tűnt, ami mintegy 71 percig volt a levegőben. A rakéta Japán különleges gazdasági övezetén belül, az északi Aomori prefektúrától 170 km-re nyugatra landolt helyi idő szerint 15.44-kor - közölte a parti őrség.

Eközben Dél-Korea vezérkari főnöksége közölte, hogy észlelte egy "azonosítatlan lövedék" Észak-Koreából történő kilövését, de további részleteket nem árultak el. Mun Dzse In dél-koreai elnök az eset miatt összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.

A Yonhap hírügynökség jelentése szerint

a kilövés feltételezhetően egy nagy hatótávolságú rakéta, valószínűleg egy ICBM lehetett, amit "emelt" pályán, magasan az űrbe lőttek ki.

Észak-Korea az elmúlt hetekben kétszer hajtott végre olyan közepes hatótávolságú rakétakísérletet a főváros, Phenjan közelében, amelynek során amerikai és dél-koreai katonai források szerint a Hvaszong-17 egyes elemeit tesztelhette. A Hvaszong-17 egy újszerű interkontinentális ballisztikus rakéta, amelynek hatósugara 15 ezer kilométer.

Amerikai és dél-koreai tisztségviselők attól tartanak: a fegyvert hamarosan "élesben" is bevethetik, hogy kémműholdat juttassanak el vele a világűrbe. Ez szakértők szerint az elmúlt öt év legnagyobb provokációja és az ENSZ vonatkozó határozatainak megsértése lenne.

(MTI, Reuters)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.