Északi Áramlat: mégis az oroszok robbantottak?

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. május 3.

Külpol

Egy új finn–norvég–dán–svéd dokumentumfilm tovább vizsgálta a rejtélyt.

Három orosz hadihajót észleltek a Balti-tengeren az Északi Áramlat gázvezetékeknél nem sokkal a vezetékeken történt robbanás előtt az YLE finn, az NRK norvég, a DR dán és az SVT svéd közszolgálati televízió közös, háromrészes oknyomozó dokumentumfilm-sorozata utolsó, szerdán sugárzott része szerint.

Az orosz hajók tavaly júniusban és szeptemberben hagyták el szentpétervári és kalinyingrádi bázisaikat, és a Dániához tartozó Bornholm szigete felé vették az irányt, ahol először észlelték a szivárgásokat – derült ki az Árnyékháború címet viselő sorozatból.

A négy hajó automatikus azonosítórendszer (AIS) nélkül közlekedett – tették hozzá a filmben, kiemelve, hogy a robbanás előtti hónapok során a hadihajók órákat, egy alkalommal pedig egy egész napot töltöttek a gázvezetékeknél.

A dokumentumfilmben a hajók és az orosz bázis közötti rádiós kommunikációt is idéztek, melyet a brit haditengerészeti hírszerzés fogott el.

„A rendelkezésre álló információk vízalatti műveletekre utalnak” – jelentette ki a dokumentumfilmben Jens Wenzel, a Koppenhágai Egyetem katonai elemzője.

A dán fegyveres erők a Reuters hírügynökségnek mindeközben megerősítették azt az állítást, mely szerint egy járőrhajó 26 fényképet készített a vezetékeknél egy orosz, SS-750 tengeralattjáróról, alig néhány nappal a robbanás előtt.

A dán, a svéd és a német hatóságok már korábban bejelentették, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő vezetékek ellen szándékos támadás történt,

a nyomozás eredményeit azonban mind ez idáig nem tették közzé.

Az egyik hajót, egy vontatóhajót, amelyről mini tengeralattjárót is lehet indítani, szeptember 21-én és 22-én észlelték a vezetékek közelében.

A Kreml kedden tagadta, hogy orosz hajóknak bármiféle köze lett volna a szabotázsakcióhoz és ismét felszólította az érintett hatóságokat, hozzák nyilvánosságra az eddigi vizsgálati eredményeiket.

Moszkva korábban „nyugatiakat” okolt az incidensért, jóllehet bizonyítékokkal nem szolgált. Az Egyesült Államok és Ukrajna is tagadta, hogy köze lett volna a robbanásokhoz – emlékeztet az MTI.

Eddig azt írta a világsajtó, hogy a gázvezeték valamilyen szabotázsakció nyomán lyukadt ki:

 Szó volt arról, hogy az oroszok lehettek, de Oroszország ezt cáfolta.

Szó volt arról, hogy amerikaiak, illetve hogy egy ukránbarát csoport:

Bizonyosság nincs, csak az látszik, azon a környéken időnként furcsa alakok tűnnek fel a jéghideg tengerben:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.