Boris Pistorius a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva kiemelte, hogy elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból.
Mint mondta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de bevárja, hogy a hivatalos vizsgálati eredmények alapján mi igazolódik be belőlük, ezért nem is foglalkozik olyan "hipotetikus" kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát.
A Balti-tenger mélyén futó vezetékrendszer elleni robbantások Ukrajnába vezető nyomairól szóló értesülésekkel kapcsolatban rámutatott: az ilyen leleplezésekről kiderülhet, hogy valójában úgynevezett hamis zászlós művelet történt, vagyis az elkövetők szándékosan hagynak maguk után az ellenfélre, az Északi Áramlat esetében Ukrajnára mutató jeleket. Erről a lehetőségről az ügyről szóló sajtójelentésekben is lehet olvasni - tette hozzá a miniszter.
Két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) a Die Zeit című hetilap keddi közös beszámolója szerint a hírszerzési információk azt mutatják, hogy a robbantásokat egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből.
A hajó kapitányából, két búvárból, két búvárasszisztensből és egy orvosból álló egység tagjainak állampolgársága ismeretlen, mert hamisított útleveleket használtak. Azt sem tudni, hogy ki adott megbízást a robbantásokra.
A New York Times szerdán ugyancsak hírszerzési forrásokra hivatkozva szintén arról írt, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót.
A vezetékrendszer két vezetékpárból - Északi Áramlat-1, Északi Áramlat-2 - áll, mindkettő évi 55 milliárd köbméter gáz továbbítására alkalmas. A négy vezetékből három rongálódott meg a 2022 szeptemberének végén elkövetett robbantásokban. Néhány nappal később, október 3-án a Gazprom orosz állami energetikai társaság közölte, hogy "technikai szempontból lehetséges" a szállítás megindítása az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges ahhoz, hogy ez a lehetőség megvalósuljon. A német kormány elutasította az orosz kezdeményezést.
Az Északi Áramlat-1 2012 óta működött, az Északi Áramlat-2 kiépítését 2021-ben fejezték be, és el is indították az üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány 2022. február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.
Moszkva ezért csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentett, majd augusztusban, a robbantások előtt pár héttel teljesen leállította a szállítást, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Így 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A kormányzati adatok szerint a teljes németországi földgázfelhasználás 55 százalékát kitevő orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni új beszerzési források bevonásával és a földgázszállítási infrastruktúra bővítésével. Az első számú importpartner - azaz Oroszország - helyére Norvégia lépett, és felépítették a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas első három tengeri terminált. Németország így néhány hónap alatt függetlenné vált az orosz földgáztól.
