A szürke farkas európai uniós jogszabályi védelmének csökkentésére tett javaslatot szerdán Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke által a tagállamoknak beterjesztett indítvány a szigorúan védett helyett a védett, de vadászható kategóriába sorolná a ragadozófajt, a megnövekedett populációra hivatkozva.
Bár ez a javaslat nincs hatással a szürke farkas magyarországi védettségi státuszára, a WWF Magyarország közleményt adott ki a bizottság elnökének javaslata miatt.
A természetvédő szervezet elutasítja a farkas uniós jogszabályi védelmének megváltoztatását, mondván, ez hosszú évek nemzetközi természetvédő munkáját vetné vissza Európában.
„Részben e munkának köszönhető ugyanis, hogy az utóbbi néhány évtizedben az őshonos nagyragadozók állománya növekedésnek indult, és számos korábbi élőhelyükre tértek vissza kontinensszerte” – írja a WWF Magyarország, hozzátéve, hogy az európai farkasok határokon átnyúló kilenc populáciájából hat továbbra is sebezhetőnek vagy mérsékelten fenyegetettnek minősül a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája alapján.
A farkasok jelenléte tényleg komoly kihívást jelent olykor az állattartók és a vadgazdálkodók számára, de mint Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozók programjának vezetője hangsúlyozta, tudományos vizsgálatok igazolják, hogy az ilyen károkból adódó konfliktusokat nem lehet csökkenteni a farkasok „állományszabályozásával”. Szlovákiában 2014 és 2019 között lehetett farkasokra vadászni, ez a lehetőség mégsem befolyásolta kimutathatóan a haszonállat-állományban keletkező károk mértékét. A WWF Magyarország szerint Ursula von der Leyen javaslata „inkább tűnik politikai indíttatásúnak, mint tudományosan megalapozott, valódi megoldáskeresésnek a nagyragadozókkal kapcsolatos ember-vadvilág konfliktusok hatékony kezelésére, feloldására”.
A természetvédő szervezet emlékeztet, tavaly novemberben pont az Európai Tanács utasította vissza Svájc hasonló javaslatát, amelyet a Berni Egyezmény Állandó Bizottságának ülésén tett, és idéz egy európai országokban elvégzett felmérést, amely szerint a vidéki közösségekben élők 68 százaléka gondolja úgy, hogy a farkasoknak fokozott védelemre van szükségük. A WWF Magyarország itthon nem reprezentatív, de országos kutatást folytatott, ebben a megkérdezettek több mint kétharmada azt mondta, hogy a farkasoknak a természetes élőhelyükön kell élniük.
A WWF szerint jellemző, hogy Magyarországon az elmúlt száz évben nem fordult elő, és Európa más országaiban is ritkán esik meg, hogy vadon élő farkas emberre támadna, a kóbor kutyák sokkal több problémát okoznak.
„A politikának a konfliktusok mélyítése helyett inkább az lenne a feladata, hogy a megoldások irányába terelje a társadalmat. Az állattartók számára szükséges lenne támogatásokat biztosítani a farkasokat távol tartó infrastruktúra kiépítésére. Bár a WWF Magyarország számos alkalommal jelezte ennek szükségességét, azonban hazánkban továbbra sem került be a közös agrárpolitika többezer milliárdos támogatási keretébe egy néhány milliós tétel, hogy a hazai gazdák jószágait meg lehessen óvni az esetleges farkastámadásoktól. Hosszú távon a farkas jogszabályi védelmének csökkentése költségesebb megoldás, mint a haszonállatok védelmét szolgáló infrastruktúra kiépítése, mivel egyrészt a csúcsragadozóknál semmi és senki nem képes hatékonyabban csökkenteni az egyre nagyobb létszámú csülkös vadfajok kedvezőtlen hatásait, az általuk okozott károkat, másrészt az ökoszisztéma sínyli meg a farkas hiányát" – tette hozzá Sütő Dávid.
