Európa-szerte tüntettek a háború ellen

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. február 27.

Külpol

Berlinben, a brandenburgi kapunál százezren gyűltek össze.

Legkevesebb százezer ember gyűlt össze vasárnap a rendőrség becslése szerint Berlinben tüntetni az ukrajnai orosz hadműveletek ellen – tudósít az MTI. Az egyebek között szakszervezetek, egyházak, emberi jogi és környezetvédő civil szervezetek széles koalíciója által szervezett tüntetésre eredetileg húszezer embert vártak. 

Az Állítsátok meg a háborút! Békét Ukrajnának és egész Európának! címmel meghirdetett demonstráció az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású németországi politikai megmozdulása lett.

A tömeg nemcsak a kijelölt helyszínt, a  Június 17. sugárútnak a Brandenburgi kapu és a Győzelmi oszlop közötti csaknem két kilométer hosszú szakaszát töltötte meg, hanem a főváros egyik fő jelképeként számon tartott kapu másik, keleti oldalán húzódó Unter den Linden sugárút jelentős részét és több környező utcát is.

Sok ezren ukrán zászlót vagy az ukrán nemzeti színekkel kifestett transzparenst emeltek a magasba. A transzparensek feliratain, grafikáin többnyire békét követeltek Ukrajnának vagy  bírálták Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Orosz hadm?velet - N?metorsz?g

 
Tüntetés a berlini Brandenburgi kapunál. Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber
 

 A tüntetés fő szónoka, Frank Werneke szakszervezeti vezető – a szolgáltató szektorban dolgozók érdekeit képviselő, csaknem kétmilliós tagságú Verdi szakszervezeti szövetség elnöke – kiemelte, hogy a jelenlévők nagy száma „az ukránok iránti szolidaritás erős jele”. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajna ellen nem Oroszország, hanem az orosz államfő műve, és

„Putyin nem egyenlő Oroszországgal”.

Ugyanezt emelte ki a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) Tanácsának elnöke, Annette Kurschus is, aki azt mondta, hogy az ukrán és az orosz emberek mellett is ki kell állni, és nem szabad gyűlölködni.

A Brandenburgi kapunál a háború kirobbanása óta minden este tüntetést tartanak a békéért és Ukrajna mellett, szombat este pedig több más német nagyvárosban, köztük Münchenben és Frankfurtban is demonstráltak. Ezeken a megmozdulásokon néhány ezren vettek részt.

Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában is Ukrajna mellett, és az országban zajló orosz hadműveletek ellen.

A belvárosi Vencel téren tartott tüntetést a Milion chvílek pro demokracii (Millió pillanat a demokráciáért) nevű civil mozgalom szervezte.

Petr Fiala cseh kormányfő beszédében köszönetet mondott az embereknek, hogy „nyíltan kiállnak a szabad és független Ukrajna mellett”. Nagyra értékelte, hogy a világ olyan büntetőintézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyek „Vlagyimir Putyinnak is fájni fognak”.

„A cseh kormány azok közé tartozik, akik a lehető legszigorúbb szankciókat szeretnék elfogadni Oroszország ellen” – szögezte le Fiala kormányfő. Szerinte

Vlagyimir Putyin nem ért semmi más nyelvet, csak az „erő, a határozottság és az elszántság nyelvét”.

A tüntetés kezdetén a résztvevők – becslések szerint mintegy 30-35 ezer ember – egyperces néma csenddel emlékeztek meg a harcok ukrán áldozatairól. Felszólalt a tüntetésen Jevhen Perebijnisz prágai ukrán nagykövet is. „Harcolni fogunk, hogy Ukrajna független és demokratikus ország maradhasson” – jelentette ki a tömeghez szólva Perebijnisz, és köszönetet mondott Csehországnak, hogy elítélte az orosz agressziót és komoly támogatást nyújt Ukrajnának.

Számos tüntető ukrán zászlókat lengetett, és a tömeg oroszellenes jelszavakat skandált.

Hasonló tüntetésre került sor vasárnap a dél-morvaországi Brünnben (Brno) is, ahol a rendőrség szerint mintegy ötezren vettek részt.

Cseh vállalkozók és civil szervezetek országszerte gyűjtéseket rendeznek Ukrajna támogatására. Sajtójelentések szerint csak a cseh vállalkozói szféra már több mint százmillió korona segélyt adott össze, a kormány szombaton pedig újabb fegyver- és nyersanyagadományt hagyott jóvá az ukránok számára.

Olaszország 110 millió euró azonnali segélyt küldött az ukrán kormánynak a szolidaritás és a támogatás jeleként – jelentette be vasárnap Luigi Di Maio olasz külügyminiszter.

Di Maio kapcsolatba lépett ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, és elmondta neki, hogy közvetlen előtte írta alá a határozatot a segélynyújtásról – írta az olasz politikus a Twitter-fiókjában. Di Maio ezt megelőzően a Facebookon indokolta az olasz kormány lépését: „Ukrajna ostrom alatt áll anélkül, hogy bármi hibát elkövetett volna, az orosz kormány folyamatos bombázással támadja (...) A békéért küzdünk mindennap minden erőnkkel, és büntetőintézkedésekkel válaszolunk az orosz fegyverekre. Az Európai Uniónak és minden szövetségesének most közös frontot kell alkotnia, és továbbra is össze kell tartania” – írta.

Ezt megelőzően Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte: vasárnapig 17 uniós ország jelezte, hogy küld hadfelszerelést, illetve humanitárius segélyt Ukrajnának.

Szintén tüntetést tartottak a háború ellen a hollandiai Amszterdamban.

Vatikánvárosban ukrán zászlót feszített ki a hívők egy része, amikor Ferenc pápa elmondta a hagyományos vasárnapi Úrangyala (Angelus) imádságot vatikáni lakosztályának a római Szent Péter térre néző ablakából. A szentszéki ukrán nagykövetség közlése szerint a pápa előző nap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és mély fájdalmát fejezte ki az ukrajnai helyzet miatt.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk