magyarnarancs.hu: Az Ukrajna elleni orosz invázió első napjaiban természetesen a harci cselekményekre irányult a legnagyobb figyelem a nemzetközi közvélemény felől, de emellett egyre több szó esik a támadó fél elleni – elsősorban nyugati – szankciókról is. Mit érdemes tudni ezekről, mennyire jelenthetnek hatékony fegyvert Putyin agressziója ellen?
Sz. Bíró Zoltán: Több szinten, több irányból jelentettek már be szankciókat Oroszországgal szemben. Kezdjük talán az EU lépéseivel, melyek érintik az energetikai szektort, a közlekedést, a pénzügyi szférát, a kettős rendeltetésű áruk kereskedelmét, ezen felül vízumkorlátozásokat léptetnek életbe, és nyilván kiszélesítik jelentős mértékben a szankció alá vonandó személyek listáját is. Energetika szempontjából nagy kérdés, hogy meglépi-e az EU esetleg valamilyen orosz szénhidrogén behozatalának korlátozását. Ezt a gáz esetében szinte teljesen valószínűtlennek tartom, de a kőolaj esetében már nem ennyire egyértelmű. Nyilván nagyon komolyan mérlegelni kell ilyenkor, hogy a szankciók milyen hatást gyakorolnak a szankciót elrendelő országokra is, és ráadásul itt különbségek vannak az egyes EU-tagállamok között is. Nem egyszerű egy ilyen közösségnek ennyire komoly szankciókról egységesen és gyorsan dönteni.
magyarnarancs.hu: Mi a helyzet az Egyesült Államokkal?
SzBZ: Az Egyesült Államok két körben rendelt el szankciókat. Az első körben, amikor bejelentették a két szakadár terület szuverenitásának elismerését, akkor bizonyos személyekre vonatkozó szankciókat jelentettek be, illetve két nagyon fontos bank szankcionálását rendelték el. Az egyik a Vnyesekonombank, a Külgazdasági Bank, ami Magyarországnak azért érdekes, mert azon keresztül folyik a hitelezése a mi paksi projektünknek is. Egyébként a Vnyesekonombank az amerikai szankciólistán is szerepel, tehát nagyon érdekes lesz, hogyha a magyar kormány fenntartja azt az elképzelését, hogy tovább folytatja a paksi projektet, akkor ez a szankció alá vont orosz Külgazdasági Bankkal mennyiben lesz problémamentesen kivitelezhető. A másik nagyon fontos szerepet betöltő bank, amit az Egyesült Államok célba vett, még a szakadár területek szuverenitásának orosz elismerésekor, a Promszvjazbank volt, ami azért érdekes, mert a hadiipar, illetve az orosz honvédelmi minisztérium különböző pénzügyi és szerződéses ügyeinek legalább 70 százaléka ezen a bankon keresztül zajlik. A természetes személyek szankcionálása ezen túl sokat elárult az orosz politikai rendszer karakteréről is. Az első körben az amerikaiak három olyan nevet is fölvették a korlátozott személyek listájára, akik az orosz politika élvonalába tartozó felmenőkkel rendelkeznek. Ezért mondtam, hogy ez sokat elárul a politikai rendszerről, mert megmutatja, mennyire szűk elit irányítja ezt a hatalmas országot.
magyarnarancs.hu: Kikről van itt szó?
SzBZ: Felkerült a tiltólistára például Szergej Kirijenko, az Elnöki Hivatal első elnökhelyettesének a fia, Vlagyimir Kirijenko is. Ő az úgynevezett VK csoportnak a vezetője, amely csoport a VKontakte, vagyis az orosz Facebookként emlegetett közösségi médium tulajdonosa. De ugyanúgy szankció alá vonták, személyét kiemelve Mihail Fradkov fiát. Fradkov talán onnan lehet ismert, hogy egy rövid ideig volt szövetségi miniszterelnök, később pedig a külső hírszerzésnek a vezetője. Az ő fia ennek a bizonyos hadiipari területet kiszolgáló Promszvjazbanknak az elnökhelyettese. Továbbá külön megnevezik még Alekszandr Bortnyikovnak fiát is. Bortnyikov az FSZB, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója, és az ő fia, Denis a Külkereskedelmi Bank elnökhelyettese és igazgatótanácsának elnöke.
magyarnarancs.hu: Ez volt az első kör, az invázió megkezdése óta újabb szankciók láttak napvilágot.
SzBZ: A pénzügyi szektornál maradva az Egyesült Államok azóta Oroszország legnagyobb kereskedelmi bankját, a Szberbankot is szankció alá vonta. Csak hogy értsük, a Szberbank azt a szerepet tölti be az orosz pénzpiacon, illetve a pénzügyi intézmények kínálatában, mint nálunk az OTP.
magyarnarancs.hu: Azóta felmerült a legfelsőbb körök, sőt személyesen Putyin elnök tiltólistára helyezése is, illetve döntöttek az orosz gazdaság SWIFT-rendszerből történő kitiltásáról.
SzBZ: Igen, immár Putyint és a külügyminiszterét, Lavrovot is szankcióval sújtották. A SWIFT egy olyan immár 50 éve működő rendszer, amihez több, mint 200 országból több, mint 11 ezer pénzintézet kapcsolódik. Az oroszok már a Krím annektálásakor tartottak attól, hogy lekapcsolják őket róla, ezért már 2015-re kifejlesztettek egy hasonló rendszert. A probléma csak az, hogy ehhez az alternatív rendszerhez mindezidáig alig több, mint háromszáz bank és pénzintézet csatlakozott, és csak kilenc országból. Ezt azért nehéz valódi alternatívának tekinteni.
magyarnarancs.hu: Mindezzel együtt az igazi csapás a kőolaj és a gázexport korlátozása lenne alighanem.
SzBZ: Valóban, csakhogy Európa a gáz tekintetében rövidtávon egészen biztosan képtelen lenne az orosz importot kiváltani. Részben a beszerzési források korlátossága, részben a szállítási lehetőségek szűk voltából következően. Valamivel talán könnyebb helyzetben lennénk, ha a kőolajra és annak származékaira vonatkozóan rendelne el valamilyen korlátozást az EU, de itt is nyilván meg kell nézni, hogy kiválthatóak-e ezek a szállítások, és mennyi időn belül, illetve milyen minőségben. Az orosz kőolajexport korlátozása, netán bojkottja nagyon érzékenyen érintené az orosz gazdaságot.
magyarnarancs.hu: Egyelőre mintha mégis lenne valamiféle zavarbaejtő aránytalanság az orosz hadsereg támadása, és a nyugati szankciók keménysége között.
SzBZ: Kétségtelen, hogy Ukrajna, mint szuverén nemzetállam megtámadása ennél súlyosabb és erőteljesebb válaszreakciókat is eredményezhetett volna, olyanokat, amelyek rövidebb távon közvetlenül érintik az orosz gazdaságot. Ugyanakkor azt is érdemes leszögezni, hogy a szankcióknak van egy nagyon fontos, tulajdonképpen szimbolikus funkciójuk is, mégpedig az, hogy jelezzék, hogy a 21. század elején bizonyos dolgok egyszerűen elfogadhatatlanok.
magyarnarancs.hu: Említettük a szénhidrogéneket, de mi lehet még az, aminek a szankcionálását Moszkva azonnal és fájdalmasan megérezné?
SzBZ: A fejlett technológiákhoz való hozzáférés korlátozását például máris komolyan érzékeli az orosz gazdaság. A napokban a Kamaz teherautógyár elnök-vezérigazgatója adott egy hosszabb interjút, és abban említette, hogy a chipekhez való hozzáférés elakadása nagyon komoly gondot jelent a járműgyártásban. De például az orosz űrprogramért felelős szakemberek is utaltak rá, hogy a korlátozások miatt képtelenek az űrrakétákat felkészíteni a feladataikra, és emiatt már több kilövést is el kellett halasztani.
Tehát a szankciók hatása már most is számos területeken érződik, és ha a korlátozások tovább szigorodnak, az egyre több iparágban okoz majd problémát Oroszországban.
magyarnarancs.hu: Milyen tartalékai vannak Oroszországnak? Meddig húzhatják el ezt a konfliktust nagyobb gazdasági megrázkódtatás nélkül?
SzBZ: Az orosz jegybank nemzetközi tartalékai 630 milliárd dollár körülire tehetők. Nyilván Putyin készült arra, hogy akár egy elhúzódó konfliktus esetén is talpon maradjanak, de hát semmilyen tartalék nem végtelen, ha nem tudják a megnövekedett kiadásokat kellő ritmusban pótolni. Az orosz társadalom is egyre szélesebb körben fogja érezni a konfliktus miatti elszigetelődés hatását. Illetve már érzi is, hiszen évről-évre csökkennek a reáljövedelmek, ez már nyolc éve tart. A gazdaság stagnálása sem vetít előre könnyű kilábalást.
magyarnarancs.hu: Az EU szankcióira visszatérve, Donald Tusk twitteren tett közzé egy keserű kommentárt, mondván, hogy az EU oroszbarát államai, köztük Magyarország is, megakadályozták a keményebb szankciók bevezetését. Mi a magyar mozgástér ebben a helyzetben?
SzBZ: Az olasz, a német, az osztrák és a magyar kormányokról mondható el, hogy az enyhébb szankciók mellett voltak, de mint ahogy utaltam rá, ez a SWIFT ügyében végül is nem jelentett akadályt. Ez ugyanakkor rámutat a nyugati közvélemény megosztottságára is, és a politikai stratégiák különbözőségére. Ezekben a napokban nyilván finomodni fog a tárgyalások hatására a közös kiállás is, de nem lehet véka alá rejteni, hogy ebben egyelőre nincs teljes összhang az EU-n belül. Nyilván sok függ majd attól, hogy milyen hírek érkeznek Ukrajnából. A civil veszteségek esetleges növekedésével nehéz lesz érzéketlennek maradni. Nehéz azt elképzelni, hogy bárki is különutas módon közelítse meg a problémát, tehát Orbán is kényszerpályán mozog. Nem véletlenül hangoztatja a magyar diplomácia is, hogy minden szankciót elfogad, de közben nyilván folyamatos alkudozás megy a háttérben. Egy ilyen helyzetben nincs tökéletes megoldás, a szankciók mindkét fél számára kellemetlenek lesznek.
magyarnarancs.hu: Olyan ez, mintha gúzsba kötve kellene az EU-nak táncolnia, csak a szankciókkal tud hatást gyakorolni a helyzetre, azoknak viszont korlátozott az erejük, pláne, ha nincs mögöttük feltétlenül politikai egység. Ha a katonai beavatkozást kizárjuk, mi hathat még kívülről Putyinra a mostani helyzetben?
SzBZ: Kívülről a szankciókon kívül, amik nyilván nem azonnal fejtik ki hatásukat, aligha befolyásolja bármi is őt, ha egyáltalán befolyásolja, ellenben
fölvetődik az a kérdés, hogy Oroszországban lesz-e olyan mozgalom, lesz-e olyan elemi felháborodás, ami a társadalmi ellenállást komolyan felkelti a háború, illetve a putyini vezetés ellen.
Pillanatnyilag ennek az esélyét minimálisnak látom, annak ellenére is, hogy bátor emberek több orosz városban is tiltakozásokat szerveztek, és ismert közéleti szereplők, művészek, tudósok írtak alá nyilvános petíciókat. Az orosz állami média nagyon komolyan előkészítette ennek a mostani háborúnak a kommunikációját, és például még most sem hajlandóak a dolgot nevén nevezni. Az a rendkívül durva leszámolás a szabad sajtó, a szabad média utolsó bástyáival, amit a közelmúltban láttunk, ugyancsak megnehezíti, hogy egyáltalán beszélni lehessen arról Oroszországban, mi történik a szomszédban. Lényegében csak a propaganda maradt, de az már más kérdés, hogy ha elhúzódik a háború, és esetleg jelentős veszteségekkel jár majd az orosz hadsereg részéről is, azt hogyan tudja majd elleplezni a propagandagépezet.
magyarnarancs.hu: Az elmúlt napokban volt két érdekes külföldi szakértői megnyilvánulás. Az egyik egy a brit védelmi miniszter nyilatkozata, melyben arra utalt, hogy a brit hírszerzés értékelése szerint nem volt igazán sikeres az offenzíva az első napjaiban. A másik egy amerikai kommentár, miszerint elképzelhető, hogy Ukrajnán túli célokat is maga előtt lebegtet az orosz katonai vezetés.
SzBZ: Most még nagyon nehéz tisztán látni, pláne értékelni a harci helyzetet. Mindenesetre nem csak a britek, de több más forrás, köztük orosz források is utaltak arra, hogy nem sikerült tökéletesen véghez vinni a villámháborús támadási tervet. Ezzel szemben ugyanakkor látható, hogy az oroszok egyre közelebb kerülnek a főváros, Kijev körbezárásához. Az első napok fejleményei alapján mintha az lenne Moszkva stratégiai célja, hogy bevegye az ukrán fővárost, vagy ha az nem sikerül, akkor legalább foglyul ejtse az ukrán elnököt és környezetét, megtörve ezzel az ellenállást. De egyik se tűnik könnyű feladatnak. Egy ilyen hatalmas, több, mint 3 milliós várost nagyon nehéz bevenni, kiváltképp korlátozott áldozatok árán. A városi harcban ráadásul alighanem kiegyenlítettebbek lesznek az erőviszonyok is. Úgy tűnik, hogy Moszkvának azzal a problémával is szembe kell néznie, hogy stratégiai lehetőségeit kimerítette: nem nagyon akad még olyan szárazföldi ereje, amit Ukrajnába vihetne. Elvileg fokozhatja a rakéta- és légitámadások intenzitását, de azzal drámaian megnövelné a civil lakosság veszteségét.
Ezt a háborút erkölcsileg már rég elvesztette, de számolnia kell azzal, hogy a civil veszteségek megnövekedésével otthon is egyre komolyabb problémái lehetnek.
A másik kérdés kapcsán, tehát, hogy lennének Ukrajnán túli célok is, egyetlen dolog jöhet szóba, mégpedig Transnistria, vagyis a Dnyeszter Menti Köztársaság. Ez a terület nemzetközi jogilag ugyan Moldova része, de lényegében egy oroszok lakta, nagyon bizarr képződmény, ami a szovjet időkből maradt hátra, még mindig hatalmas fegyverarzenállal. Az egy nagy kérdés, hogy ha itt megjelenne az orosz hadsereg, arra hogyan reagálna Moldova, amely most is nagy nyugtalansággal figyeli az eseményeket. Illetve a NATO-tag Románia mit lépne, ha a Bukarestből nézve második román államnak számító Moldovában katonai konfliktusra kerülne sor.
magyarnarancs.hu: Elég hátborzongató forgatókönyvek ezek, miközben az sem világos, mi lenne Putyin célja Ukrajnával, miután elfoglalja az országot.
SzBZ: A közvetlen cél valamilyen formában alighanem az, hogy megdöntsék Zelenszkij hatalmát, és ha lehet, ejtsék fogságba őt és politikai környezetét. Ezt követően nyilván egy bábkormányt akarnak az ország élére ültetni, csakhogy innen merülnek fel igazán az érdekes kérdések. Hogyan tartható a hatalomban egy bábkormány, az ország egészét akarják-e tartósan kontroll alatt tartani, vagy Ukrajna szétszakítása a cél? Mit csinál a hadsereg? És egy esetleges megszállás esetén mihez kezdenek az ellenséges lakossággal, és a feltehetően továbbgyűrűző ellenállással. Nem világosak Putyin céljai, és be kell valljam, hogy szinte az utolsó pillanatig az volt a meggyőződésem, hogy egy ilyen nyílt és átfogó háború nem robbanhat ki, ha az orosz vezetés racionálisan számot vet az ország tényleges képességeivel és a lehetséges következményekkel. De minden jel szerint ez a fajta racionalitás egyáltalán nem játszott lényeges szerepet az inváziós parancs kiadásakor. A háború következményei, akárhogy is végződjön az, Oroszország számára drámaiak lesznek.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
