Exit poll: A Szabadságpárt nyerte az osztrák választásokat

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 29.

Külpol

Európa egyik legrégebbi szélsőjobbos formációja először győzött, de kormányt nem valószínű, hogy tud alakítani.

Történetében először végzett az első helyen parlamenti választáson az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). A választóhelyiségekből távozók körben végzett felmérések, exit pollok és az első részeredmények alapján a populista szélsőjobboldali erőre a résztvevők 27,5-29 százaléka voksolt.

 
Az FPÖ kampányzárója Bécsben
FPÖ / Facebook
 

A Servus TV úgy tudja, második a Néppárt (ÖVP) 25,5 százalékkal, a harmadik a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) lett 21 százalékkal. Az eredmény alapján elég valószínűtlen, hogy az FPÖ győzelme kormányalakítást is ér, ugyanis a többi párt vezetője eddig határozottan elzárkózott a velük való koalícióra lépéssel.

Az első részeredmények is megerősítik az exit pollokat, és az FPÖ győzelmét vetítik előre: a Szabadságpárt ezek szerint 29,1 százalékot kapott, míg az ÖVP-re a résztvevők 26,2 százaléka voksolt. A harmadik SPÖ 20,4 százalékot szerezhetett. Ezek a számítások két százalékos hibahatárral készültek, így gyakorlatilag biztosra vehető a Szabadságpárt győzelme.

Bár a választókörzetek délután öt órakor zártak be, több tartományban órák óta számolják a voksokat, így már érkeznek a hivatalos részeredmények is. A hivatalos országos eredményeket várhatóan este tíz óra körül teszik közzé.

Az 1956-ban alapított FPÖ Európa második világháború utáni időszakának egyik legrégebbi szélsőjobboldali pártja, amelynek élén az első években egykori náci funkcionáriusok álltak. Két alkalommal részei voltak az osztrák kormánykoalíciónak is.

A párt főleg a migráció szigorításáról beszélt kampányában, a Covid idején pedig nemcsak a lezárásokat ellenezte, hanem kifejezetten oltásellenes üzenetekkel is operált. Adócsökkentésről beszéltek belpolitikai szinten, a külpolitikájuk legfontosabb eleme pedig Ukrajna támogatásának leállítása, ami nem meglepő annak fényében, hogy partnerei Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország pártjának.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.