Külpol

Az International Crisis Group nemzetközi konfliktus-megelőző, -kezelő és -elemző csoport afrikai programigazgatóját a földrész feszültséggócairól és kilátásairól kérdeztük.

Ilyen megható katonai puccsot nem látott a világ, se előtte, se utána: 1974. április 25-én egy ocsmány rendszernek vetett véget a hadsereg és az istenadta nép ragyogó arcú gyülekezete. De mihez kezdett Portugália négy évtized demokráciával?

Március 4-i tévéinterjújában még megilletődöttnek, védekezőnek tűnt. Azóta - talán a nyugati reakciók lassúsága és puhasága okán - újra offenzívába lendült.

A múlt héten már másodszor tett elnöki esküt Michelle Bachelet, aki 2006 és 2010 között is államfő volt. Ráadásul elég népszerű, csak hát a chilei alkotmány tiltja, hogy bárki egymás után kétszer töltse be a magas hivatalt. Ha nem is kifejezetten emiatt, de Bachelet alkotmánymódosítást szeretne - erre mindjárt visszatérünk.

Március 15-én megválasztja új elnökét Szlovákia. Sokáig a hivatalban lévő miniszterelnöknek, Robert Ficónak állt a zászló, de a finisben már semmi nem olyan egyértelmű.

Amerika legismertebb közép-európai tudósítója, jórészt az ő varsói és kijevi helyzetjelentései alapján követik az ottaniak az eseményeket. Moderátorként részt vesz az új ukrán kormány és európai diplomaták közös válságkezelő ülésein is. A The Washington Post Pulitzer-díjas kolumnistájával az ukrán-orosz konfliktusról beszélgettünk.

Március 1-jén Putyin csapatai bevonultak a Krímbe - az EBESZ hivatali nyelvén "jel nélküli katonai személyzettel". Európa fordulóponthoz érkezett. Vajon a szabadság vagy a diktatúra logikája érvényesül kontinensünkön?

Az amerikai alelnök keményen rádörrent a venezuelai államfőre: nyugtalanítónak minősítette az országban kialakult helyzetet, és felszólította Nicolás Madurót, hogy tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat, továbbá kezdjen párbeszédet az ellenzékkel.

A bukott Janukovics elnök politikai hátországáról, az ukrán állam felbomlásának veszélyeiről és az orosz birodalomépítési törekvésekről, valamint a paksi fejlesztési tervek összefüggéseiről kérdeztük az amerikai Jamestown Foundation munkatársát.

A független jelöltként nekiinduló Andrej Kiska lesz június 15-től öt éven át Szlovákia köztársasági elnöke. A politikailag ismeretlen versenyző a legnagyobb helyi vadat, Robert Fico miniszterelnököt „ejtette el” az elnökválasztás szombaton tartott második fordulójában.

Nincsen nála vitatottabb, Amerika-szkeptikusabb és körülrajongottabb értelmiségi a Földön. A 85 évesen is rendkívül elfoglalt amerikai nyelvészprofesszort egyetemi irodájában értük utol telefonon, hogy Kelet-Európáról és benne Magyarországról, az EU-ról meg persze Obamáról kérdezzük.

Kateryna Kruk politológus, a Majdan egyik fő aktivistája, sajtófelelőse múlt heti beszélgetésünk előtt négy órával még a Majdanon volt, és Twitter-oldalán kért mindenkit arra: ne gondolják azt, hogy Ukrajnának vége.

Közel húsz éve ért véget a háború Bosznia-Hercegovinában. Az országban ma ismét feszült a helyzet, de másképpen: sokak szerint a bürokrácia megeszi Boszniát. A korrupció elképesztő méreteket ölt, munka pedig alig akad. Jelentés a helyszínről videókkal.

Amerika legismertebb közép-európai tudósítója, jórészt az ő varsói és kijevi helyzetjelentései alapján követik az ottaniak az eseményeket. A The Washington Post Pulitzer-díjas kolumnistájával az ukrán–orosz konfliktusról beszélgettünk e heti lapszámunkban. Ebből adunk ízelítőt.