„Gratulálok Kiska úrnak, ő lesz Szlovákia következő elnöke” – jelentette be a választások éjszakáján Robert Fico miniszterelnök, akkor, amikor még csak a szavazatok kevesebb mint felét dolgozták fel. A különbség azonban jelentős volt, közel 20 százalékpont a két jelölt között. Fico tudta, hogy ha a kisebb településeken, ahol könnyebb összeszámolni és feldolgozni az eredményt, vesztésre áll, akkor a nagyvárosokban már nem fog fordítani. Ezt igazolták is az eredmények: egyetlen megyeközpontot sem sikerült megszereznie, például Pozsonyban Kiska több mint 74 százalékot szerzett, de Kassán is 70 százalék feletti eredményt ért el. Végül 59,38 százalékkal lemosta a pályáról Ficót.
Kicsoda Kiska?
| ||
Időben, már 2012 őszén elindította kampányát, kitűzve a célt: egymillió szavazatot akar szerezni. Szombaton sikerült ezt túl is teljesítenie, 1,307 millió szavazattal nyert. Úgy vélhette, hogy a gazdasági életből érkező, politikában ismeretlen szereplőként csak tartós kampánnyal lehet sikeres. Megtartotta függetlenségét, kampányát – legalábbis saját bevallása szerint – magánvagyonából fizette. És nyugodtan hihetünk neki, hiszen ha ez nem így lett volna, akkor ellenfele biztosan kideríti, minden eszköze megvolt (van) hozzá. Nem kért a pártok támogatásából sem, igaz, kezdetben nem is nagyon talált volna erre hajlandóságot.
Mivel elsőként jelezte indulását, Kiska már tavaly tavasszal az esélyes jelöltek közt szerepelt, általában 16-20 százalék közti támogatottságot mértek neki a közvélemény-kutatók. Sikeréhez persze kellett a jobboldal megosztottsága is. A jobboldali parlamenti pártok nem tudtak közös jelöltben megegyezni, a választásokon pedig több, a jobboldalhoz köthető, de függetlenként induló jelölt is megmérette magát. Az első fordulóban elért második hely után csak az volt a kérdés, hogy a 24 százalékát tudja-e bővíteni, maga mellé tudja-e állítani azt a mintegy 42 százaléknyi választót, aki a többi jobboldalinak nevezhető jelöltre adta voksát. Most már tudjuk, hogy ez szinte száz százalékig sikerült neki: a saját első fordulós 455 ezer szavazatát szinte megháromszorozta, 851 ezer új voksot szerzett, ami több mint a négy legerősebb jobboldali jelölt, Radoslav Procházka, Milan Kňažko, Bárdos Gyula és Pavol Hrušovský első fordulós szavazatainak összege (808 202).
A kampány
Robert Fico nem kímélte ellenfelét. Rögtön az első forduló után előhúzta Kiska állítólagos kapcsolatait a szcientológia egyházzal. A szcientológia egyház Szlovákiában csak társadalmi szervezetként működik, és Kiska sikeres vállalkozóként tartott néhány előadást a szervezet oktatási központjában – a kapcsolatot egyébiránt a budapesti szcientológia központ cáfolta. A kormányfő szinte naponta húzott elő újabb és újabb könnyfakasztó történeteket olyan emberekről, akik állítólag a Kiska korábbi cégei által nyújtott áruhitelek miatt mentek tönkre, veszítették el lakásukat, lettek öngyilkosok. Ehhez mozgósította a belügyi apparátust is, a sajtóinformációk szerint statisztikák készültek arról, hogy hányan lettek öngyilkosok azért, mert nem tudták fizetni a meggondolatlanul felvett hiteleket. Elemzők szerint ez a negatív kampány volt Fico vereségének egyik oka, hisz’ nemhogy elbizonytalanította volna Kiska választóit, hanem még sok bizonytalant is mellé állított.
Fico, a vesztes
| ||
Kiska sikeréhez kellett az is, hogy Fico egyedüli baloldali jelöltként indult, így a második fordulóban nem kapott már újabb támogatást. De nem sikerült mozgósítania pártja, a Smer teljes választói bázisát sem. Ugyan ő is jóval több voksot szerzett, mint az első fordulóban – 360 ezerrel többen adták rá szavazatukat –, de ez még mindig 240 ezerrel elmaradt a Smer 2012-es parlamenti választási eredményéhez képest. Kampányfőnöke, Marek Maďarič kulturális miniszter ezt azzal magyarázta, hogy sok smeres szerette volna megtartani őt a miniszterelnöki poszton. Kétségtelen, a vereségben minden bizonnyal közrejátszott az is, hogy Fico nem tudta hitelesen elmagyarázni, miért is akarja a sokkal nagyobb hatalmat jelentő miniszterelnöki posztot a köztársasági elnöki posztra cserélni.
Kiska és a magyarok
A magyar választók túlnyomó többsége Andrej Kiskára tette voksát. Egy kivételével nyerni tudott valamennyi dél-szlovákiai járásban, a „legmagyarabb” járásokban – a Dunaszerdahelyiben és a Komáromiban – pedig elsöprő, 92, illetve 85 százalékos győzelmet ért el. A magyarok azonban sokkal inkább Fico ellen, mint Kiska mellett voksoltak. Ugyan Kiskának nem voltak magyarellenes kijelentései, de nem is tett különösebb gesztusokat a magyar kisebbség felé. Nem voltak magyar vagy kétnyelvű plakátjai, a kisebbségek problémáit próbálta a politikusok által generált feszültség következményeként feltüntetni. Ezzel elérte, hogy Fico nem használhatta ellene a magyar kártyát, sőt ő kényszerült a keresni a magyar választók kegyeit. Nem használt azonban az sem, hogy kétnyelvűen köszönte meg az első forduló után a – feltehetően csak általa látott – magyar szavazatokat, sem pedig a demonstratív találkozó Orbán Viktorral, amit ráadásul a kampánycsend idejére időzítettek.
A két magyar párt közül csak a Híd állt egyértelműen Kiska mögé. Bugár Béla pártelnök nemcsak azt mondta, hogy ő maga is Kiskára fogja adni voksát, hanem erre kérte a választóit is. Az MKP a második forduló előtt végig lebegtette, hogy hajlandó-e támogatni Kiskát, sőt politikai alkut kért a támogatás fejében: helyet Kiska tanácsadói testületében. Berényi József pártelnök a választások előtt kiadott utolsó nyilatkozatában Ficót elfogadhatatlan jelöltnek nevezte, de Kiskát sem támogatta: mindent rábíztak a választókra.
Mi várható?
Kiska megválasztása nem csak azt jelenti, hogy pártoktól független köztársasági elnöke lesz Szlovákiának. Elemzők szerint ez kihatással lesz a kormány működésére, a Smer további politikájára is. Fico természetesen miniszterelnök marad, de többek szerint a kabinet átalakítására készül. A választások után néhány nap szabadságot vett ki, állítólag kezeltetnie kell a foci közben megsérült lábát, de valószínűbb, hogy a kormánypárt rendezni akarja sorait a gyorsan közeledő európai parlamenti választások előtt. Nagyobb földrengés nem várható, hiszen egy napokban megjelent felmérés szerint a Smernek még mindig 40 százalék feletti a szavazóbázisa.
A pontos eredmények:
Andrej Kiska: 1 307 065 szavazat, 59,38%
Robert Fico: 893 841 szavazat, 40,61%
A részvételi arány: 50,48%
