A vádlottak padján a vakcina

Fájni fog

Külpol

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Komoly vihart kavart Robert F. Kennedy Jr. amerikai egészségügyi miniszter április 11-i bejelentése, amely szerint a következő öt hónapban (szeptemberi határidővel) kiderítik végre, mi okozza az általa járványnak nevezett autizmust. „Minden szóba jöhető tényezőt” megvizsgálnak, a vakcinákat, az élelmiszereket, a vízminőséget, a légszennyezést, sőt a gyereknevelési szokásokat is. A témával foglalkozó (orvos, genetikus, vakcinakutató) szakemberek rögtön felhívták arra a figyelmet, hogy bár e lista első hallásra átfogó megközelítést sugall, valójában a felsorolás összes eleme azt erősíti, hogy az autizmus oka valami mesterséges környezeti ok, amelyet gyorsan meg lehet találni és kiiktatni. Az első számú gyanúsított a lista első helyén álló vakcina.

Mindez politikailag talán kényelmes és gyümölcsöző eljárás, de a valóságban az autizmus nem egyetlen faktor (mondjuk egy védőoltás) következménye, hanem az eddig elvégzett vizsgálatok szerint inkább komplex bio­lógiai és genetikai tényezők együttese. Nem véletlenül fogalmazott úgy Peter Marks, az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hatóságának (FDA) Kennedy által lemondatott volt vakcinaügyi főnöke, hogy nem lát semmilyen lehetséges módot arra, hogy ilyen rövid idő alatt megtalálják az autizmus okát. Óvott attól, hogy hamis reményekkel és egyszerű megoldásokkal kecsegtessék az érintetteket. Marks világosan megfogalmazta a szakma nagy részének álláspontját: amennyiben egy ilyen kvázi vizsgálat a politikus intencióinak megfelelően a vakcinákat hozza ki az autizmus okaként, az ellentmondana számtalan megbízható és nem kutyafuttában elvégzett kutatás eredményének.

Hiányos spektrum

Kennedy Jr. egyik vesszőparipája e téma: korábban is beszélt a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) oltások hatásosságának és mellékhatásainak vizsgálatáról, bár ebbéli buzgalmát visszafogta a Texasban leginkább az oltáskerülők számának növekedése miatt kitört súlyos kanyarójárvány. Ennek hatására Kennedy, saját magát is cáfolva kénytelen volt a vakcinázás fontosságáról beszélni.

A védőoltások és az autizmus korrelációjának újabb vizsgálatát a megszólaló szakértők pénzkidobásnak tartják, ráadásul az érintetteknek csupán ártani fognak ezzel. Az e célra szánt összeget ugyanis költhetnék értelmes célokra is, mint például az autizmus spektrumzavar (ASD) genetikai okainak további vizsgálatára, eddig még nem tesztelt környezeti tényezők ellenőrzésére, vagy az autisták számára fontos ellátások finanszírozására. Az előjelek szerint amúgy a „kutatás” célirányosnak tűnik: már márciusban kész tényként rebesgették, hogy Kennedy megbízására az a David A. Geier fogja vezetni a vizsgálatot, akit korábban elítéltek azért, mert megfelelő végzettség nélkül végzett orvosi praxist. Geier nemrég elhunyt apjával együtt megkérdőjelezhető hitelességű tanulmányokban vélte megtalálni a kapcsolatot a gyerekek számára beadott védőoltások adalék anyaga (adjuvánsa), illetve az autizmus kialakulása között. A Geier család (Mark, a néhai apa és David, a fiú) amiatt is hírhedtté vált, hogy szakértő tanúként léptek fel olyan bírósági eljárások során, amelyekben a felperesek a védőoltások káros hatásainak kimondását próbálták elérni. Ezekben az ügyekben sorra komoly kétségek merültek fel Geierék megbízhatóságát és szakértelmét illetően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.