Németország és az ukrajnai háború

Félelem marja a lelket

Külpol

Az ukrajnai fegyverszállításoknál tanúsított óvatossága miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik Olaf Scholzra. A szociáldemokrata kancellárt már nemcsak parlamenti ellenzéke és több ukrán politikus, de a német média is bírálja.

A német politikai elit kedvelt foglalatossága az önmarcangolásba hajló emlékezés. Mit csinált rosszul Németország? Dicséretes tulajdonság, hiszen erős önkritikát feltételez. Évtizedekig a náci diktatúrára emlékeztek, majd a keletnémet diktatúrát dolgozták fel. Most azt kell boncolgatniuk, hol hibáztak Putyinnal szemben az elmúlt két évtizedben. Miként jutottak oda, hogy függjenek tőle. Hiszen az eredmény abszurditása nem fokozható: Németország, miközben lényegében háborúban áll Oroszországgal, naponta több százmillió euróval finanszírozza az orosz államot.

A német emlékezéskultúra alkalmasint tovább gazdagodhat, amikor majd az szorul feldolgozásra, hogy mi mindent nem tettek meg most annak érdekében, hogy megakadályozzák Ukrajna megsemmisítését. Emlékezhetnek arra, hogyan bizonyult eredménytelennek a hallatlan nyugati szankciócsomag, amelyre oly büszkék voltak – bár éppen német nyomásra nem zárták ki a gázügyleteket lebonyolító Gazprombankot és Sberbankot a nemzetközi elszámolási rendszerből. Vagy arra, hogy miért óvakodott a „korszakváltást”, vagyis Németország felfegyverzését bejelentő német kancellár jó ideig – egészen mostanáig – kiejteni a száján a „nehézfegyverek” szót. Amit Olaf Scholz hívei megfontolt óvatosságként, nyugodt erőként értékelnek, azt bírálói határozatlanságnak és döntésképtelenségnek tartják. Min­denesetre nehezen hárítható a benyomás, hogy Scholz nem szívesen beszél. Egy kancellártól pedig éppen a kiállás, a bátorítás lenne elvárható háborús válság esetén – foglalható össze a német média egységes kritikája, a kormányfő tétovaságára és kommunikációjára zúdított össztűz. Úgy tartják róla, azt szeretné, hogy inkább ne értsék, mint félreértsék – mintha ezt a célt szolgálnák összetett, ám távolról sem összeszedett mondatai.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.

Mint a golyó

Győztes, de a saját elvárásaihoz és korábbi eredményeihez képest rosszabbul teljesítő Fidesz, egy néhány hónapja feltűnt párt vártnál is jobb eredménye, a parlamenti ellenzék látványos összecsuklása – első ránézésre erről árulkodnak a vasárnapi két választás számai. Pillantsunk rájuk másodjára is.