Ferenc pápa: A litvánoknak a tolerancia modelljévé kell válniuk egy intoleráns világban

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 22.

Külpol

Az egyházfő szerint a mai világban egyre több az olyan vélemény, amely a megosztást és a szembenállást gerjeszti, sokan kihasználják a bizonytalan vagy konfliktusos helyzeteket.

A litvánoknak arra kell felhasználniuk a szovjet korszakban és a náci uralom idején szerzett tapasztalataikat, hogy országuk a tolerancia modelljévé váljon egy intoleráns világban – ezt a gondolatot fejtette ki Ferenc pápa Vilniusban, balti körútjának első állomásán, ahová szombaton érkezett.

A katolikus államfő négynapos látogatásán felkeresi Lettországot és Észtországot is, hogy a szolidaritás üzenetét vigye el ezeknek a kis államoknak, amelyek a Szovjetuniótól való elszakadás után mintegy három évtizeddel ismét aggodalommal tekintenek Oroszország szerintük egyre agresszívebb politikájára – írja az MTI.

Ferenc pápa megérkezik Litvániába

Ferenc pápa megérkezik Litvániába

Fotó: MTI

Ferenc pápát Dalia Grybauskaite államfő fogadta a repülőtéren, majd megbeszélésük előtt a vilniusi elnöki palota előterében tartott beszédében rámutatott: a mai világban egyre több az olyan vélemény, amely a megosztást és a szembenállást gerjeszti, sokan kihasználják a bizonytalan vagy konfliktusos helyzeteket. Ezek a „hangok” a világban azt hirdetik, hogy egy kultúrának a védelmét és fennmaradását csak mások félreállításával, megsemmisítésével vagy kirekesztésével lehet szavatolni.

A szentatya ezzel kapcsolatban utalt Litvánia múlt századi történelmére, a náci megszállás és a szovjet uralom időszakára. Hangsúlyozta: ez az ország békességben élt mindaddig, amíg meg nem jelentek a tekintélyuralmi ideológiák, amelyek megrendítették a különbözőségek elfogadásának és összehangolásának a képességét, erőszakot gerjesztettek és a bizalmatlanság légkörét teremtették meg. Az évszázad megannyi próbatételt és szenvedést hozott, melynek során letartóztatásokat, deportálásokat kellett eltűrni, a mártíromságot is beleértve – mondta Ferenc pápa.

„A katolikus többségű Litvánia ugyanakkor – az említett vészes korszakoktól eltekintve – történelme során példát mutatott abban, hogy képes volt befogadni más etnikumú és más vallású embereket, így ezen a földön mindenki helyet talált a békés élethez” – mondta a pápa, aki szerint ennek az országnak a náci és a szovjet uralom idején szerzett tapasztalatait éppen arra kell felhasználnia, hogy a tolerancia modellje legyen egy intoleráns világban.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.