Figyelmeztetés az egész világnak, ahogy az oroszok napokra leállították az ukrán mobilhálózatot

Külpol

Ami előtt már több hónapja teljes hozzáféréssel bírtak a Kyivstar rendszerében.

Katasztrofális károkat okozott és feltehetően már több hónapja teljes hozzáféréssel bírt a legnagyobb ukrán távközlési vállalat, a Kyivstar rendszerében egy orosz hackercsoport,

amelynek december 12-én végrehajtott túlterheléses kibertámadása több napra leállította a mintegy 24 millió előfizetőt kiszolgáló cég szolgáltatásait – mondta Ilja Vityjuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője.

Elmondta, hogy az ukrajnai háború kezdete óta ez volt az egyik legsúlyosabb kibertámadás, amelyet az oroszok a pszichológiai hadviselés részeként és hírszerzés céljából indítottak, egyúttal az első olyan rendszerbehatolás, amely több ezer virtuális szerver és számítógép kiiktatásával "teljesen elpusztította" egy, a kiberbiztonságba egyébként jelentős összegeket fektető távközlési óriásvállalat "magját".

"Ez a támadás nemcsak Ukrajna, hanem az egész nyugati világ számára közvetített fontos üzenet és figyelmeztetés arra, hogy senki sincs biztonságban" – fogalmazott.

Az SZBU vizsgálata megállapította, hogy az orosz hackerek valószínűleg már tavaly márciusban vagy még korábban megpróbálták feltörni a Kyivstar rendszerét, amelybe legkorábban májusban sikerült is bejutniuk. Vityjuk szerint feltehetően novembertől a hackerek már teljes hozzáféréssel bírtak a rendszerhez, amely akár személyes adatokat ellopását, telefonok helyének meghatározását, üzenetek lehallgatását, esetleg Telegram-fiókok feltörését is lehetővé tette számukra.

Vityjuk beszámolt arról, hogy a decemberi kibertámadás után a szolgáltató napokon belül helyreállította rendszereit az SZBU segítségével, és visszaverte az újabb próbálkozásokat.

Közölte azt is, hogy a támadást feltehetően az orosz katonai hírszerzés Sandworm nevű, több korábbi rendszerbehatolásért is felelős kiberhadviselési egysége hajtotta végre. Az egységgel kapcsolatban álló egyik orosz hackercsoport mindenesetre magára vállalta az akciót – fűzte hozzá.

Megjegyezte, a tapasztalatok arra utalnak, hogy a távközlési szolgáltatók továbbra is az orosz hackerek célpontjai. Az SZBU tavaly több mint 4500 nagyobb kibertámadást hiúsított meg ukrán kormányzati szervek és kritikus infrastruktúrák ellen – mondta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.