Francia miniszterelnök: akkor sem lesz teljes karantén, ha jön a második hullám

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 8.

Külpol

Jean Castex inkább a célzott intézkedésekben hisz.

Az új francia miniszterelnök, Jean Castex kizárta annak a lehetőségét, hogy ismét általános karantént vezet be a kormány, ha újból erőre kap a koronavírus-járvány Franciaországban. Jelezte,  a járvány második hulláma esetén a gazdaság megóvása érdekében inkább célzott intézkedéseket tervez a kabinet.

"Nem csinálunk még egy olyan karantén, mint amilyet márciusban" - fogalmazott kedden a miniszterelnök a BFM hírtelevízióban. A teljes karanténnak szörnyű következményei vannak, emberileg és gazdaságilag is, ezért célzott intézkedések lesznek a járvány második hulláma esetén, amelyekre szavai szerint felkészül a kormány.

Jérome Salomon, az egészségügyi tárca járványügyi igazgatója eközben a Le Figaro című napilapban megjelent interjúban elkerülhetetlennek nevezte, hogy a járvány ősszel új erőre kapjon Franciaországban.

A járványügyi igazgató elmondta: Franciaországban hetente csaknem 300 ezer szűrést végeznek, a kijárási korlátozások feloldása óta 2 millió embert teszteltek, és ezáltal a járvány alakulásáról pontos kép alakult ki. A SARS-CoV-2-vírus úgynevezett reprodukciós rátája jelenleg 0,94, ami azt jelenti, hogy minden 100 új fertőzött átlagosan 94 embernek adja tovább a vírust.

Franciaország a koronavírus-járvány egyik fő európai gócpontja volt: csaknem 30 ezren vesztették életüket a fertőzés szövődményeiben, de az elmúlt két hétben húsz alá csökkent a halálos áldozatok napi száma. Kórházban kedd este 7594 fertőzöttet kezeltek, akik közül 538-an voltak lélegeztetőgépen. Az áprilisi tetőzéskor több mint 7200-an voltak az intenzív osztályokon, de azóta folyamatosan csökken, a két hónapig tartó nagyon szigorú általános karantén fokozatos feloldása után sem indult emelkedésnek a betegek száma. Az egészségügyi hatóságok a karantén vége óta több mint háromszáz járványgócot tártak fel, és többségüket már teljesen felszámolták.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.