Franciaország létrehozná a Schengen-tanácsot és újragondolná a menekültügy kezelését

  • narancs.hu
  • 2022. február 4.

Külpol

Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltve álltak elő az ötletekkel.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország az európai külső határok megerősítésére és a közös európai menekültügyi rendszer reformjára törekszik, mindezt az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek az észak-franciaországi Lille-ben csütörtökön rendezett informális találkozóját jelentették be.  

A vendéglátó Gérald Darmanin francia belügyminiszter a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a tagállamok elfogadták Emmanuel Macron államfő a schengeni övezet politikai irányításának létrehozására vonatkozó javaslatát.

Az úgynevezett Schengen-tanácsban az övezet belügyminiszterei foglalnának majd helyet, alakuló ülésüket március 3-án tartják.

Franciaország szerint az új szervezetre a koronavírus-járványhoz hasonló egészségügyi, valamint biztonsági, és olyan migrációs válságok miatt van szükség, mint amilyen 2021-ben a lengyel-fehérorosz határszakaszon alakult ki.

A menekültügy kezelésében Franciaország a külső határok jobb ellenőrzését, valamint a belépést megelőző szűrési mechanizmusok bevezetését tartja fontosnak,  emellett kívánja elfogadtatni a tagállamokkal a kötelező szolidaritást elvét azon országokkal, amelyek a migránsok érkezésének frontvonalában találhatók, többek között Olaszország és Málta.

Az elképzelés szerint a fokozottabb ellenőrzésnek köszönhetően kisebb lenne a migrációs nyomás, és kevesebb menedékkérőt kellene elosztani azon országok között, amelyek önkéntesen vállalnák a befogadásukat. Kifejtették azt is, hogy a Franciaország által javasolt új rendszer szerint az önkéntes befogadást vállaló országok között osztanák el a menedékkérőket, ugyanis az tarthatatlan, hogy a menekülteknek a mostani szabály szerint az első uniós országban kell benyújtaniuk a kérelmüket. Ez túl nagy terhet ró egyes államokra, például Görögországra, Olaszországra, Spanyolországra és Máltára. Azoknak az országoknak, akik nem vállalják a menedékkérők befogadását - itt példaként a Deutsche Welle beszámolója - Magyarországot, Ausztriát és Lengyelországot említi, anyagi hozzájárulást kellene fizetniük a menekültek elhelyezésében részt vevő országok számára, hogy az EU-t érő terhekből szintén kivegyék részüket. 

(MTI, Deutsche Welle)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.