Franciaországban nem kérik a védettségit politikai nagygyűléseken

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 22.

Külpol

De kötelező bemutatni minden más, 50 főnél több embert befogadó nyilvános helyen.

A francia alkotmánytanács pénteken jóváhagyta a koronavírus elleni oltottsági igazolás bevezetését előíró törvénytervezet legtöbb intézkedését, de nem engedélyezte annak használatát a politikai rendezvényeken, nevezetesen az áprilisi elnökválasztást megelőző kampány nagygyűlésein.

 A kampányszervezők ugyanakkor minden "szükséges egészségügyi megelőző intézkedést alkalmazhatnak, így a résztvevők számának korlátozását, a maszkviselést vagy a szellőztetést" - olvasható a közleményben.

A testület indoklásában elismerte, hogy a jogalkotó az oltottsági igazolás elfogadásával az egészségvédelem alkotmányos értékének megóvását célozza. A politikai nagygyűléseken viszont azért nem kérhető el az igazolás, mert a törvény nem határozza meg eléggé, hogy milyen járványszintnél alkalmazandó.

Az alkotmánytanácshoz mintegy hatvan baloldali képviselő fordult az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának szavatolására az augusztusban életbe léptetett védettségi igazolást felváltó oltottsági igazolás miatt.

A 16 éven felüliek számára hétfőtől kötelező bemutatni az oltottsági igazolást az ötven főnél több embert fogadó nyilvános helyeken, sportlétesítményekben, kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben, vendéglátóhelyeken, hotelekben, vonatokon, távolsági buszokon, belföldi repülőjáratokon.

Az oltottsági igazolás, amely három adaggal érvényes, az augusztus óta érvényes - a vírussal szembeni védettséget igazoló - dokumentumot (oltási igazolást vagy 24 óránál nem régebbi negatív tesztet) váltja fel. A jövőben egy negatív teszt nem elégséges a nyilvános helyekre való belépéshez, kivéve az egészségügyi intézményeket.

A vasárnap elfogadott törvény július végéig írja elő az oltottsági igazolás használatát. Jean Castex miniszterelnök csütörtökön jelezte, hogy amennyiben a körülmények engedik, elképzelhető a határidő előrehozása, de ennek feltételeit nem pontosította.

Az Odoxa közvélemény-kutató intézetnek a Le Figaro napilap által pénteken közzétett felmérése szerint a franciák 62 százaléka támogatja az oltottsági igazolás bevezetését, de 71 százalékuk azt szeretné, ha az automatikusan megszűnne a járványhelyzet javulásával.

Az oltásra jogosultak 94 százaléka, a teljes lakosság nyolcvan százaléka (54 millióan) felvette az oltás első adagját, míg 78 százaléka a második adagot, 57 százaléka (32,2 millióan) pedig a harmadik adagot is megkapta.

Miközben a napi esetszám még nagyon magas, és a kórházban ápoltak száma még növekedőben van, az intenzív osztályon ápoltak száma egy hete folyamatosan csökkent. Az elmúlt 24 órában 400 ezer új fertőzöttet jelentettek a csütörtöki 425 ezer, a szerdai 436 ezer és a keddi 464 ezer után. A kórházakban január végén várható a tetőzés: az ápoltak száma jelenleg 28 500 ezer, ami ötszázzal több, mint az előző nap, az intenzív osztályokon pénteken 3792-en voltak, számuk ötvennel csökkent az elmúlt 24 órában. A járvány szövődményeiben 128 ezren vesztették életüket az elmúlt két évben.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.