Giorgia Meloni meglátogatta Trumpot a Fehér Házban

  • narancs.hu
  • 2025. április 18.

Külpol

A vámokkal kapcsolatban Trump egyelőre hajthatatlan, de szóba került a NATO helyzete is. A találkozó fontos lépés az EU kapcsolatépítésében.

Washingtonba látogatott az olasz miniszterelnök, hogy Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével találkozzon, és a kétoldalú kapcsolatok felelevenítése mellett az EU és az USA közötti kereskedelmi feszültségeket is mérsékelje. Bár az optimizmus kölcsönös volt, Trump jelezte: „nincs sürgős dolga” a vámok eltörlését illetően, mivel szerinte ezek teszik „gazdaggá” Amerikát.

Meloni bejelentette, hogy Trump elfogadta meghívását egy hivatalos római látogatásra, amelyre „a közeljövőben” sor kerülhet. A találkozó egyfajta diplomáciai hídépítésként is értelmezhető az EU és az Egyesült Államok között, és a Trump által bevezetett 25%-os acél-, alumínium- és autóipari vámok is szóba kerültek. Meloni korábban „hibásnak” nevezte a vámokat, és figyelmeztetett, hogy „a Nyugat megosztása mindenki számára katasztrofális lenne”, miután Trump heves szóváltásba keveredett Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével a Fehér Házban. Most azonban óvatosabb hangot ütött meg: „A célom, hogy ismét naggyá tegyük a Nyugatot.”

Trump az Ovális Irodában elismeréssel szólt az olasz vezetőről: „Fantasztikus munkát végez, letarolta Európát.” Hozzátette, hogy Melonival „baráti viszonyban” van, de a vámok ügyében nem engedett:

„A vámok tesznek minket gazdaggá. Biden alatt csak veszítettünk.”

Bár jelezte, könnyű lesz megállapodást kötni, hozzátette: „Más országok jobban akarják megállapodást, mint én.”

 
 
Fotó: Fehér Ház
 

 

A találkozó előtt az olasz kormányfő Ursula von der Leyennel és német vezetőkkel – köztük Olaf Scholz távozó kancellárral – egyeztetett, akik aggodalommal figyelik az olasz miniszterelnök és Trump közeledését, amely szerintük gyengítheti az EU egységes fellépését.

A Trump–Meloni megbeszélés napirendjén szerepelt a NATO-védelmi kiadások kérdése is, miután Olaszország csak a GDP 1,49%-át fordítja katonai célokra – messze elmaradva a 2%-os céltól. A háborús helyzetre való tekintettel Meloni hangsúlyozta, hogy „tudatában van a védelem fontosságának”, de konkrét vállalást nem tett. A két vezető megbeszélte Ukrajna háború utáni újjáépítésének lehetőségeit is, bár ebben markáns különbségek mutatkoznak: Meloni határozottan támogatja Ukrajnát, míg Trump korábban kritizálta az USA katonai szerepvállalását.

Elemzők szerint Meloni kulcsszereplővé válhat az EU és Trump közötti párbeszédben, különösen mivel Olaszország az EU-n belül a harmadik legnagyobb exportőr az Egyesült Államok felé. Az olasz gazdaság számára kulcsfontosságúak az amerikai piacra irányuló élelmiszer-, bor- és divatexportok, amelyek többsége kis- és középvállalkozásoktól származik – a Meloni-féle jobboldali választói bázis törzsétől.

A találkozó ugyanakkor rámutatott Trump gazdaságpolitikai elszántságára: a kereskedelmi partnerek számára kevés reményt hagyott a vámok gyors feloldására. Bár ideiglenesen csökkentette az EU-ra kivetett acélvámokat 10%-ra, újabb 145%-os vámokat vetett ki Kínára, és nem kizárt, hogy a TikTok-ügylet is beleszól majd a jövőbeli tarifadöntésekbe. A Meloni-Trump találkozót követően Trump bejelentette: „nincs máshol ilyen piac, mint nálunk – vagy fizetnek, vagy mennek máshova, ha egyáltalán van ilyen hely.”

A vámháború és a geopolitikai bizonytalanságok árnyékában a Nemzetközi Valutaalap az olasz gazdasági növekedés prognózisát 1%-ról 0,5%-ra csökkentette. Az olasz ellenzék azt várja Melonitól, hogy hazatérve újraindítsa az EU–USA vámmentes tárgyalásokat, „hogy stabilitást biztosítson a gyengülő termelési rendszernek”.

Meloni pénteken már Rómában fogadja Trump alelnökjelöltjét, JD Vance-t, aki élesen bírálta Európát a februári Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián – és akit az olasz miniszterelnök akkor is megvédett. Vance húsvéti látogatása során a Vatikán államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is találkozik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.