"Az ókori Róma jogállam volt, de nem volt demokrácia. Románia ma demokrácia, de nem jogállam" – reagált a Bánffy-perben hozott ítéletre Gulyás Gergely.
Szerdán hozott ítéletet a Giurgiu megyei törvényszék, mely szerint az erdélyi Ratosnya, Gödemesterháza és Palotailva környékén lévő erdők, amelyeket 2007-ben visszaszolgáltattak Bánffy Dániel volt magyar földművelésügyi miniszter örököseinek, most ismét a román állam tulajdonába kerülnek. Az örökösök szerint a giurgiui törvényszék egy koncepciós per alapján kiadott 1952-es bírói ítéletet használt fel. A bukaresti törvényszék 1952. december 3-án hozott büntetőjogi ítélete szerint ugyanis Bánffy Dánielt 8 év kényszermunkára és 10 év polgári jogvesztésre, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték 1940 és 1944 között emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt.
Gulyás Gergely a lapnak azt mondta, nagyon szomorú folyamatként lehet tekinteni arra, ami a román igazságszolgáltatásnál az elmúlt években tapasztalható, és ennek egy fontos állomása a mostani ítélet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint mindez azzal kezdődött, hogy "egy korrupcióellenesnek nevezett, de valójában politikai célokra, köztük magyarok elleni inkvizícióra felhasznált ügyészség koncepciós eljárásokat indított a magyar közösség számos politikai vezetője ellen. Ezek a perek évek óta folynak, ma is tartanak, és már önmagában az eljárások sokak pályáját tették tönkre, és nehezítették sok helyen a magyar politikai közösségépítést".
Gulyás nem volt rest megjegyezni azt sem, hogy a román igazságszolgáltatás működésének halk és érdemi intézkedéseket nélkülöző uniós kritikája jól bizonyítja, hogy az Európai Unió mai vezetésének szemében a jogállamiságnak tartalmi kritériumai nincsenek, a fogalom számukra valódi értelmet akkor nyer csupán, ha valamely nekik nem szimpatikus tagállammal szemben politikai fegyverként használhatja.
(Mandiner)
Figyelmébe ajánljuk
Izzadtak a jogászok, hogy Orbánék hogy ne járassák le a Tiszát közpénzből. De sikerült?
Soha nem látott hisztéria bontakozott ki a Fideszben, amiért a miniszterelnök-helyettestől megkérdezték, ki az a Zsolti bácsi. Ezzel párhuzamosan minden bizonyítékot nélkülöző hazugságkampányt folytat a kormány, közpénzmilliárdokból.
Régen látott válságot hoz Trump „belső háborúja” Amerikában
A bíróságok és a titkosszolgálat után a katonaságot is lábhoz parancsolná a Trump-kormányzat. A tábornokoknak tartott kínos eligazítás több volt erődemonstrációnál, és a hadsereg vezetőinek már most dönteniük kell, hagyják-e, hogy saját országuk polgárai ellen vezényeljék őket.
A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk
„Tökmindegy, melyiket kezdi” – kedvenc könyveink Krasznahorkai Lászlótól
- narancs.hu
A Nobel-díjas író hét regényét válogattuk össze, amelyek szerkesztőségünk tagjai számára sokat jelentenek az 1985-ben megjelent Sátántangó óta – és már azt is tudjuk, hogy novemberben érkezik a legújabb Krasznahorkai László-kötet.
Amikor a néma beszél a süketeknek – Krasznahorkai László bonyolult kapcsolata szülővárosával, Gyulával
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Vigyázz mit rajzolsz, mert életre kelhet! – egyszerre próbál családi film és horror is lenni a Firkák
Megelevenedő gyerekrajzok riogatnak a Firkák című filmben, amely nem mindig hatásos, viszont nagyon is érvényes mondanivalója van a traumafeldolgozásról és dühkezelésről.
Egy lenyűgöző és látnoki életmű – Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
Évek óta az esélyesek között emlegették, most végre elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést a Sátántangó és Az ellenállás melankóliájának szerzője.
Szavazzák meg, vagy legalább lopják el
Jámbor András olyat kért a kormánypárti képviselőktől, amit később még teljesíthetnek. Lehet lázadni egy rendszer ellen belülről. Vélemény.
Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?
- SzSz
A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.
Szemrevaló: A fény
- - bzs -
Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).
Szemrevaló: Gépek tánca
Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.
Le nem zárt akták
A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.