Halál és újjászületés a román médiapiacon - Több lábon áll, mégis megbotlik

  • Parászka Boróka
  • 2010. január 14.

Külpol

Az utóbbi hetekben szinte egyszerre szűnt meg a rendszerváltás utáni sajtó négy nagy kiadványa: a Cotidianul, a Business Standard, a Ziua és a Gardianul. A veszteség olyan nagy, hogy a média az írott sajtó haláláról beszél.

A csődsorozat megdöbbentette ugyan a nyilvánosságot, de az összeomlás nem volt váratlan. Tavaly, a látványos példányszámesések hatására ugyan minden kiadvány megpróbálkozott valaminő költségcsökkentéssel, leginkább leépítésekkel - de hiába. Már tisztán látszik, hogy 2010 a román sajtó fekete éve lesz; idén vagy negyven sajtótermék szűnhet még meg, s 1200-1300 főállású újságíró kerül az utcára.

Az okok közül az első nyilvánvalóan a reklámpiac drasztikus szűkülése. Azok, akik eddig lehúzták a rolót, mind ugyanahhoz a média-csoporthoz tartoztak, s pár éve még a piac rangos szereplői voltak.

Zuhan

A megszűnt Ziua és a Gardianul kiadója, a Petromservice annak a trösztnek a tagja, amely a legismertebb hírtelevíziót, a Realitatea TV-t és a népszerű szatirikus politikai hetilapot, a Catavencut is működteti. A Cotidianul és a Business Standard kiadói ugyancsak a Realitatea-Catüavencu tröszt tagjai, megszüntetésüket hónapokon át lebegtették. A Cotidianul tavaly már egyértelműen a netes túlélésre játszott. A Ziua tíz évvel ezelőtt még ötvenezres példányszámmal dicsekedhetett, végül olvasótábora 11 ezerre olvadt; csak tavaly kétezer olvasót veszítettek. A Gardianul példányszáma hatezer körül ingadozott, kiadója, a Best Media Press már öt évvel ezelőtt majdnem háromszázezer euró veszteséggel működött. Két éve ez az összeg meghaladta az egymillió eurót. A Cotidianul sokáig tudta növelni példányszámát. Négy évvel ezelőtt több mint tízezer olvasója volt, 2008-ban pedig már 21 ezer. A romániai sajtótermékek közül elsőként kínált "csatolt" árut: könyvsorozattal lepte meg hűséges olvasóit. Ez az akció sikeresnek látszott, a példányszám nőtt - de üzletileg kockázatosnak bizonyult. Az a cég indított a lap ellen csődeljárást, amelyik a könyvakciót menedzselte, a bukás után ötszázezer gazdátlan kötet maradt a szerkesztőségben. Aztán 2008 végén hirtelen zuhanni kezdett a példányszám is, tavaly átlagosan példányonként 9700 lapot vásároltak a törzsolvasók, míg a megszűnés hónapjában ez a szám 6300-ra olvadt. Összehasonlításként: a legnagyobb példányszámú napilapnak, az Adevarulnak több mint százezer olvasója van naponta, de közel ötvenezer olvasót szolgál ki a dús múltú Romania Libera is. Hozzájuk képest a megszűnt lapok a másod-, harmadvonalba tartoztak, példányszámban inkább a hetilapokhoz álltak közel, mintsem a rendszerváltás előtt is működő "mamutokhoz".

A csődsorozatot sokan az elhibázott lappolitikával magyarázzák. Cristian Tudor Popescu - a Gandul alapító szerkesztője, a román sajtóklub egykori elnöke - szerint általános tendencia, hogy a nyomtatott sajtó visszaszorulóban van. Az Adevarul sikertörténetét vélhetően az magyarázza, hogy egyre újabb és újabb profillal bővül a lap kínálata, szinte mindegyik román nagyvárosban helyi tartalommal jelentkezik, van reggeli és esti kiadása, és egy negyvenezres vasárnapi hetilapja is. Popescu szerint ez a "teljes pályás" letámadás meg fog térülni, s a jelek szerint az Adevarul nem lankad, újabb fejlesztésekre és befektetésekre készül.

A csődbe ment lapok így vagy úgy, de aktívan részt vettek az utóbbi hónapok rendkívül éles politikai kampányaiban. A Gardianul hozta először nyilvánosságra a Basescut kompromittáló 2006-os felvételt a tavalyi államelnök-választási kampányban. (A film szerint Basescu megpofozott egy riválisát éljenző fiút.) A Ziua alapítója, Sorin Ros*ca Stanescu pedig korrupciós botrányba keveredett. De lapfinanszírozási botrány tört ki az ifjúsági és a környezetvédelmi tárcánál is; a román politika így vagy úgy megpróbálta rátenni kezét a választások előtt a sajtóra - és ez betett a lapkiadásnak, egy-egy ilyen botrány után tömegek fordultak el kedvelt lapjaiktól. A román olvasók java része belefáradt a politikai tartalmakba, hálásak a közhasznú információkért.

Emelkedik

Az Adevarul mintájára a túlélésre játszó lapok egyszerre igyekeznek minőségi tartalomszolgáltatást nyújtani nyomtatásban, weben, televízióban, rádióban és telefonon. A tavalyi év egyik sikertörténete például a Gaöndul című napilap, aminek halálát persze - a Cotidianuléhoz hasonlóan - többször megjósolták. Ennek ellenére az újság vidáman működik, és a Cotidianul olvasótábora is lassan átszivárog hozzá. A titka ugyancsak a minőségi újságírásban állhat: sok olyan, társadalmi szempontból fontos témát tárgyaz, amelyekkel a többi lap nem foglalkozott kimerítően és tényszerűen. A Gaöndul megúszta a lapok körüli politikai botrányokat is, tiszta maradt. Saját szűk keretein belül igyekezett több párhuzamos profilt is kialakítani, roppant népszerűek kulturális és ismeretterjesztő anyagai.

A nyomtatott újságoknak nem jelent automatikus megoldást az online profilbővítés sem. A legismertebb és legnagyobb múltú hetilap, a 22 napi nézettsége nem éri el a heti húszezer egyéni látogatót. Visszaesett a netes reklámpiac is, tavaly 2008-hoz képest körülbelül 13 millió euróval csökkentek a reklámköltések. Ez az előző esztendőhöz viszonyítva húszszázalékos szűkülést jelent. Igaz, 2008 maga volt az aranykor, 2007-hez képest hetvenszázalékos növekedéssel - több mint hetvenmillió euró jutott ekkor Romániában online reklámra. A netes sajtó bizakodásának ugyanakkor alapot adhat, hogy a szakértők szerint a nyomtatott sajtóból visszavonuló reklámozók jelentős része az idén inkább az online megjelenésre költene. Ugyancsak a netbe öli pénzét az a hirdető, akinek tévés reklámra nem futja. A net most olcsó és hatékony, hasonlóan a rádiózáshoz, ahol a tízmilliós visszaesés után is 25 millió eurós reklámbevétel maradt a tavalyi évben. A netreneszánszban bízik a Realitatea-Catavencu tröszt tulajdonosa, Sorin Ovidiu Vantu is, aki bár felszámolta a Cotidianult és a Business Standardot, de tovább működteti a Realitatea hírtelevíziót, a Guerilla rádiót és a Realitatea FM-et is. Az év elején úgy nyilatkozott, hogy élve a net kínálta lehetőségekkel, nagyobb fejlesztésekben és befektetésekben gondolkodik. A televízióról semmi szín alatt le nem mondana, annak ellenére, hogy a hírcsatornát is megviselte a válság, itt is átstrukturálásra és költségcsökkentésre van szükség. És a tröszttulajdonos nem csak Romániában lát fantáziát. Terjeszkedni is szeretne, tervei között egy magyarországi, egy szerbiai és egy moldovai hírcsatorna indítása is szerepel. Az előbbieket 2011-ben, míg az utóbbit már idén február 14-én szeretné beüzemelni a médiamágnás.

Alig várjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.