Harari: Az Izraelben történtekért a populizmus a felelős

  • narancs.hu
  • 2023. október 12.

Külpol

Az egyik legismertebb történész hosszas cikkben elemezte, hogy és kik miatt juthatott idáig a helyzet.

„Az izraeliek egyfelől most fizetik meg az árát annak az évekig tartó önhittségnek, amelynek során kormányaink és sok izraeli azt hitte, annyival erősebbek vagyunk a palesztinoknál, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk őket. Sok mindent lehet kritizálni azzal kapcsolatban, ahogyan Izrael feladta a palesztinokkal való békére tett kísérletet, és évtizedeken keresztül palesztinok millióit tartotta megszállás alatt” – írta az izraeli Yuval Noah Harari a Washington Postban.

A világ egyik legnépszerűbb történésze a cikkben azt is hangsúlyozta, ezek a dolgok nem igazolják a Hamász gyilkosságait már csak azért sem, mert a szervezet egy percig sem támogatta a békekötés lehetőségét Izraellel. Emiatt úgy gondolja, a béke alapfeltétele a Hamász elítélése és lefegyverzése, illetve a túszok szabadon engedése. 

Harari kicsit tovább ment elemzésében, ugyanis szerinte kifejezetten az a populizmus az oka az ország jelenlegi helyzetének:

„Izraelt hosszú évek óta egy populista erős ember, Benjamin Netanjahu kormányozza, aki PR-osnak zseniális, de alkalmatlan miniszterelnöknek. A személyes érdekeit többször is a nemzeti érdekek elé helyezte, és karrierjét arra építette, hogy megossza a nemzetet. Kulcspozíciókba inkább a lojalitás, mint a képzettség alapján nevezett ki embereket, minden sikert magáénak tudott, miközben a kudarcokért sohasem vállalta a felelősséget, és úgy tűnt, hogy nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, hogy kimondja vagy meghallja az igazságot.”

A történész szerint ráadásul a 2022 végén alakított kormánykoalíció az eddigiek közül is a legrosszabb Netanjahu körül, hiszen „messianisztikus fanatikusok és gátlástalan opportunisták” koalíciója, akik a hatalomszerzés közben figyelmen kívül hagyták például az ország biztonsági helyzetét annak ellenére, hogy a szakértők figyelmezették már őket ennek a politikának a veszélyére. 

„Bármit is gondoljunk Izraelről és az izraeli-palesztin konfliktusról, az ahogyan a populizmus szétmarta az izraeli államot, intő jel a világ többi demokráciájának.” Cikke zárásaként azt írta, reméli, a Hamász felett aratott győzelem után az izraeliek nem csak a kormányukat vonják felelősségre, hanem az összeesküvés-elméletek és a messianisztikus fantazmagóriák terjesztése is véget ér.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.