Terrortámadás Izrael ellen

Hol voltak a katonák?

  • Gadó János
  • 2023. október 11.

Külpol

Az elmúlt szombaton olyan terrortámadás érte Izraelt, amelyre az ország történetében még nem volt példa, mégsem előzmények nélküli. A kérdés az, hogy eddig miért hunyt szemet a világ.

Előre kell bocsátani, hogy a borzalmas mészárlások emlékezete az izraeli önkép része, hiszen a zsidó állam a megalakulása óta együtt élt a terrorral. Sőt a mai állam területén élő zsidók már korábban is: 1929-ben Hebron város 69 zsidó lakosát mészárolták le arab szomszédaik. 1978-ban egy Dalal Mughrabi nevű terrorista nő (akinek nevét ma iskola viseli, és példaképként állítják a palesztin gyerekek elé) cinkosaival hatalmába kerített egy ­izraeli autóbuszt és lemészárolta 38 utasát (köztük 13 gyereket), majd megsebesített további 78 embert. A 2000-ben kirobbant Al-Aksza-intifáda során egymást követték az öngyilkos palesztin robbantások izraeli éttermekben, szórakozóhelyeken, amelyek nyomán a halottak száma néha több tucat volt, a sebesülteké pedig száznál is több (ez volt a válasz a Camp Davidben tett izraeli békeajánlatra).

Ezen – a palesztin nyilvánosságban hőstettként ünnepelt – merényletek során azonban az izraeli biztonságiak azonnal a helyszínen voltak, s nem vesztették el a kontrollt saját területeik fölött. A mostani terrortámadás idején viszont a Gázából érkező halálbrigádok egy napon keresztül szabadon garázdálkodtak az ország viszonylag nagy területein, gyakran anélkül, hogy izraeli katonákkal találkoztak volna. A mobiltelefonon érkező kétségbeesett segélyhívásokra az izraeli fegyveres erők nem tudtak időben és hatékonyan reagálni. A Beri kibucot lerohanó száz hamaszos ellen húsz katona érkezett egy helikopterrel, akiket hamarosan felmorzsoltak. A gátlástalan bandák egyetlen célja a gyilkolás, pusztítás, a civil lakosság terrorizálása volt. Az izraeli civilek sok helyütt olyasmit éltek át, mint a kelet-európai zsidó települések lakói 1941-ben a nácik érkezésekor: segítség nélkül, kiszolgáltatva egy könyörtelen ellenségnek. E sorok írásakor (kedden délután) 900-ra becsülik a meggyilkoltak számát. Közülük 173 izraeli fegyveres (katona, rendőr, biztonsági ember), a többi polgári személy. Köztük 260 fiatal, akik vesztükre egy ­közeli zenei fesztiválra érkeztek az ország minden részéből. A sebesültek számát 2700-ra ­teszik. Elképzelhetetlenül szörnyű helyzetbe kerültek a Gázába hurcolt civilek (mintegy ­130-an) és az aggodalomtól félholt hozzátartozóik. A túszként elhurcoltak között gyerekek, idősek és egész családok is vannak. A Hamasz már bejelentette, hogy izraeli támadás esetén egyenként fogják őket likvidálni, mindent gondosan videóra rögzítve.

Az izraeli területen likvidált hamaszosok száma 1500 körül van, ennél tehát jóval többen voltak a támadók.

Mi történt?

Szombat hajnalra virradóra egy jól előkészített és hatékonyan eltitkolt akció során a Hamasz csapatai kilőtték a high tech izraeli biztonsági kerítés megfigyelőtornyait és automata fegyvereit, aztán rakétazáport zúdítottak a közeli településekre, és az általános pánikot ­kihasználva buldózerekkel és robbantásokkal számos helyen áttörték a betonkerítést, a halálbrigádok pedig – mintegy ezer terrorista – akadálytalanul átjutottak izraeli területre, és motorkerékpárokon, kisteherautókkal elindultak gyilkos útjukra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.