Terrortámadás Izrael ellen

Hol voltak a katonák?

  • Gadó János
  • 2023. október 11.

Külpol

Az elmúlt szombaton olyan terrortámadás érte Izraelt, amelyre az ország történetében még nem volt példa, mégsem előzmények nélküli. A kérdés az, hogy eddig miért hunyt szemet a világ.

Előre kell bocsátani, hogy a borzalmas mészárlások emlékezete az izraeli önkép része, hiszen a zsidó állam a megalakulása óta együtt élt a terrorral. Sőt a mai állam területén élő zsidók már korábban is: 1929-ben Hebron város 69 zsidó lakosát mészárolták le arab szomszédaik. 1978-ban egy Dalal Mughrabi nevű terrorista nő (akinek nevét ma iskola viseli, és példaképként állítják a palesztin gyerekek elé) cinkosaival hatalmába kerített egy ­izraeli autóbuszt és lemészárolta 38 utasát (köztük 13 gyereket), majd megsebesített további 78 embert. A 2000-ben kirobbant Al-Aksza-intifáda során egymást követték az öngyilkos palesztin robbantások izraeli éttermekben, szórakozóhelyeken, amelyek nyomán a halottak száma néha több tucat volt, a sebesülteké pedig száznál is több (ez volt a válasz a Camp Davidben tett izraeli békeajánlatra).

Ezen – a palesztin nyilvánosságban hőstettként ünnepelt – merényletek során azonban az izraeli biztonságiak azonnal a helyszínen voltak, s nem vesztették el a kontrollt saját területeik fölött. A mostani terrortámadás idején viszont a Gázából érkező halálbrigádok egy napon keresztül szabadon garázdálkodtak az ország viszonylag nagy területein, gyakran anélkül, hogy izraeli katonákkal találkoztak volna. A mobiltelefonon érkező kétségbeesett segélyhívásokra az izraeli fegyveres erők nem tudtak időben és hatékonyan reagálni. A Beri kibucot lerohanó száz hamaszos ellen húsz katona érkezett egy helikopterrel, akiket hamarosan felmorzsoltak. A gátlástalan bandák egyetlen célja a gyilkolás, pusztítás, a civil lakosság terrorizálása volt. Az izraeli civilek sok helyütt olyasmit éltek át, mint a kelet-európai zsidó települések lakói 1941-ben a nácik érkezésekor: segítség nélkül, kiszolgáltatva egy könyörtelen ellenségnek. E sorok írásakor (kedden délután) 900-ra becsülik a meggyilkoltak számát. Közülük 173 izraeli fegyveres (katona, rendőr, biztonsági ember), a többi polgári személy. Köztük 260 fiatal, akik vesztükre egy ­közeli zenei fesztiválra érkeztek az ország minden részéből. A sebesültek számát 2700-ra ­teszik. Elképzelhetetlenül szörnyű helyzetbe kerültek a Gázába hurcolt civilek (mintegy ­130-an) és az aggodalomtól félholt hozzátartozóik. A túszként elhurcoltak között gyerekek, idősek és egész családok is vannak. A Hamasz már bejelentette, hogy izraeli támadás esetén egyenként fogják őket likvidálni, mindent gondosan videóra rögzítve.

Az izraeli területen likvidált hamaszosok száma 1500 körül van, ennél tehát jóval többen voltak a támadók.

Mi történt?

Szombat hajnalra virradóra egy jól előkészített és hatékonyan eltitkolt akció során a Hamasz csapatai kilőtték a high tech izraeli biztonsági kerítés megfigyelőtornyait és automata fegyvereit, aztán rakétazáport zúdítottak a közeli településekre, és az általános pánikot ­kihasználva buldózerekkel és robbantásokkal számos helyen áttörték a betonkerítést, a halálbrigádok pedig – mintegy ezer terrorista – akadálytalanul átjutottak izraeli területre, és motorkerékpárokon, kisteherautókkal elindultak gyilkos útjukra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk