Terrortámadás Izrael ellen

Hol voltak a katonák?

  • Gadó János
  • 2023. október 11.

Külpol

Az elmúlt szombaton olyan terrortámadás érte Izraelt, amelyre az ország történetében még nem volt példa, mégsem előzmények nélküli. A kérdés az, hogy eddig miért hunyt szemet a világ.

Előre kell bocsátani, hogy a borzalmas mészárlások emlékezete az izraeli önkép része, hiszen a zsidó állam a megalakulása óta együtt élt a terrorral. Sőt a mai állam területén élő zsidók már korábban is: 1929-ben Hebron város 69 zsidó lakosát mészárolták le arab szomszédaik. 1978-ban egy Dalal Mughrabi nevű terrorista nő (akinek nevét ma iskola viseli, és példaképként állítják a palesztin gyerekek elé) cinkosaival hatalmába kerített egy ­izraeli autóbuszt és lemészárolta 38 utasát (köztük 13 gyereket), majd megsebesített további 78 embert. A 2000-ben kirobbant Al-Aksza-intifáda során egymást követték az öngyilkos palesztin robbantások izraeli éttermekben, szórakozóhelyeken, amelyek nyomán a halottak száma néha több tucat volt, a sebesülteké pedig száznál is több (ez volt a válasz a Camp Davidben tett izraeli békeajánlatra).

Ezen – a palesztin nyilvánosságban hőstettként ünnepelt – merényletek során azonban az izraeli biztonságiak azonnal a helyszínen voltak, s nem vesztették el a kontrollt saját területeik fölött. A mostani terrortámadás idején viszont a Gázából érkező halálbrigádok egy napon keresztül szabadon garázdálkodtak az ország viszonylag nagy területein, gyakran anélkül, hogy izraeli katonákkal találkoztak volna. A mobiltelefonon érkező kétségbeesett segélyhívásokra az izraeli fegyveres erők nem tudtak időben és hatékonyan reagálni. A Beri kibucot lerohanó száz hamaszos ellen húsz katona érkezett egy helikopterrel, akiket hamarosan felmorzsoltak. A gátlástalan bandák egyetlen célja a gyilkolás, pusztítás, a civil lakosság terrorizálása volt. Az izraeli civilek sok helyütt olyasmit éltek át, mint a kelet-európai zsidó települések lakói 1941-ben a nácik érkezésekor: segítség nélkül, kiszolgáltatva egy könyörtelen ellenségnek. E sorok írásakor (kedden délután) 900-ra becsülik a meggyilkoltak számát. Közülük 173 izraeli fegyveres (katona, rendőr, biztonsági ember), a többi polgári személy. Köztük 260 fiatal, akik vesztükre egy ­közeli zenei fesztiválra érkeztek az ország minden részéből. A sebesültek számát 2700-ra ­teszik. Elképzelhetetlenül szörnyű helyzetbe kerültek a Gázába hurcolt civilek (mintegy ­130-an) és az aggodalomtól félholt hozzátartozóik. A túszként elhurcoltak között gyerekek, idősek és egész családok is vannak. A Hamasz már bejelentette, hogy izraeli támadás esetén egyenként fogják őket likvidálni, mindent gondosan videóra rögzítve.

Az izraeli területen likvidált hamaszosok száma 1500 körül van, ennél tehát jóval többen voltak a támadók.

Mi történt?

Szombat hajnalra virradóra egy jól előkészített és hatékonyan eltitkolt akció során a Hamasz csapatai kilőtték a high tech izraeli biztonsági kerítés megfigyelőtornyait és automata fegyvereit, aztán rakétazáport zúdítottak a közeli településekre, és az általános pánikot ­kihasználva buldózerekkel és robbantásokkal számos helyen áttörték a betonkerítést, a halálbrigádok pedig – mintegy ezer terrorista – akadálytalanul átjutottak izraeli területre, és motorkerékpárokon, kisteherautókkal elindultak gyilkos útjukra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."