Harari: jobbá válhat a világ a járvány után
Yuval Noah Harari

Harari: jobbá válhat a világ a járvány után

  • narancs.hu
  • 2020. április 14.

Külpol

De akár az Európai Unió széteséséhez is vezethet a járvány. Minden az emberi döntéseken múlik.

Yuval Harari világhírű izraeli történész a Magyar Nemzetnek adott interjút a koronavírus járvánnyal kapcsolatban.

A történész szerint az elkövetkező hetekben a kormányoknak és az átlagembereknek is számos olyan fontos döntést kell meghozniuk, amelyek alakítják a jövőt. A fő kérdés a bezárkózás vagy az együttműködés további fejlesztése Harari szerint.

„Az egyes országok dönthetnek úgy, hogy nemzeti elszigeteltségben maradnak, mindegyikük csak önmagával törődik, nem működik együtt másokkal, nem oszt meg információkat és harcol a szűkös egészségügyi felszerelésekért. Ez megnehezíti a járvány leküzdését, továbbá egy széthulló, ellenséges világot eredményez…

A másik út az együttműködés, a szolidaritás szellemében. Ez felgyorsítja a Covid–19 elleni harcot és békés világhoz vezet. Nem tudom megmondani, melyik lesz a tényleges irány.“

Harari szerint a világjárvány így az Európai Unió nagy tesztje is egyben, mert előfordulhat, hogy a befelé forduló nemzetállamok lerombolhatják az uniót, de ezt nem szabad megengedni.

„Ha közös erőfeszítéssel osztják meg az erőforrásokat és az információkat, és ehhez közös gazdaságpolitikát is rendelnek, akkor az EU megerősödve jöhet ki a járványból.“

De nem csak az EU erősödhet meg a járvány után.

„Ha megfelelően kezeljük a válságot, egy jobb világ jöhet létre belőle. Egy szolidárisabb, gazdaságilag erősebb, bizalommal telibb világ. Meg lehetett figyelni az elmúlt hetekben, milyen bizalommal fordulnak az emberek a tudomány, a tudósok felé világszerte“, mondta a történész. Ennek bizonyítéka, hogy a járványügyi szakemberek tanácsaira hallgatva világszerte bezártak a templomok, mecsetek, zsinagógák.

A járvány terjedésének fő oka nem a globalizáció, hiszen a „kőkorszakban fordult elő utoljára, hogy az emberiség nem szenvedett járványoktól. Az igazán jó ellenszer az epidé­miákra az együttműködés és az információcsere“, tette hozzá Harari.

A történész úgy véli, a mukavégzés módja tartósan átalakulhat. A válság a szervezett munkásság teljes összeomlásához vezet majd Harari szerint, mert on­line dolgozó embereket bárhonnan lehet szerezni. „A digitalizáció, az online felületekre való áttérés, az, hogy robotok állnak egyre több élő munkaerő helyére.“

A megfigyelésekkel kapcsolatban azonban óvatosságra intett Harari.

„A legjobb, ha az ilyen megfigyeléseket nem az erőszakszervezetek végzik, mint a rendőrség vagy a hadsereg, hanem egy független egészségügyi hatóság kezében összpontosulnak. A másik fontos tényező, hogy a megfigyelés kétirányú legyen: a polgároknak is rálátásuk legyen arra, mit és miért tesz a kormányuk.“

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.