Hidegháborús rakétaválságot vetít előre Putyin

  • 2024. július 28.

Külpol

Ha az amerikaiak nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba, Oroszország hasonló lépéseket fog tenni.

Vlagyimir Putyin orosz államfő figyelmeztette az Egyesült Államokat: ha Washington 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepít Németországba, Oroszország hasonló eszközöket fog lőtávolságon belül állomásoztatni – írja az MTI a  a TASSZ nyomán.

Az Egyesült Államok a tervek szerint 2026-ban kezdi meg nagy hatótávolságú tüzérségi eszközök – egyebek mellett Tomahawk cirkáló robotrepülőket és SM-6 rakéták – németországi telepítését, hogy ezzel is bizonyítsa a NATO és az európai védelem iránti elkötelezettségét.

Putyin vasárnap az orosz haditengerészet napja alkalmából az egykori cári fővárosban, Szentpéterváron az orosz, kínai, algériai és indiai tengerészek előtt tartott beszédében közölte, hogy az Egyesült Államok a lépéssel a hidegháborúhoz hasonló rakétaválság kirobbantását kockáztatja. „Az ilyen, nukleáris robbanófejjel is felszerelhető rakéták repülési ideje a területünkön lévő célpontokig körülbelül 10 perc lesz” – mondta Putyin, majd hozzátette: tükörintézkedéseket hoznak majd, ám azt nem árulta el, hogy a világ melyik részébe telepítenének orosz eszközöket.

Putyin szerint az USA szítja a feszültséget amikor Typhon rakétarendszereket szállított Dániába és a Fülöp-szigetekre. Az amerikai terveket a NATO 1979-es döntéséhez hasonlította, amikor Nyugat-Európába Pershing II rakétákat telepítettek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.