„Hiszek a NATO-ban” – mondta Trump, miután az USA kiléptetésével fenyegetőzött

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. július 12.

Külpol

Az amerikai elnök majdnem ledobta az atombombát Brüsszelben.

A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd – jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően.

„Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé.

Korábbi sajtóhírek szerint Trump zárt ajtók mögött az USA NATO-ból történő kilépésével fenyegette meg szövetségeseit, ha azok nem emelik kellő ütemben védelmi kiadásaikat. A Politico forrásai szerint egész pontosan azt mondta, hogy az USA „egyedül is megoldja” és a „saját útját járja majd”.

Trump threatens to pull out of NATO

U.S. President Donald Trump threatened to break with NATO and conduct American security unilaterally – if allies do not immediately meet higher military spending targets, NATO officials and diplomats said. Trump warned of “grave consequences” if allies do not immediately meet higher spending targets, derailing a morning meeting of NATO leaders with the leaders of Georgia and Ukraine on the second day of a NATO leaders’ summit on Thursday.

A sajtótájékoztatón Trump nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, elhangzott-e ilyen fenyegetés, csak annyit mondott, szerinte kongresszusi jóváhagyás nélkül is elhagyhatná a NATO-t, de erre nincs szükség. Mások mellett Emmanuel Macron francia elnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tagadta, hogy az USA kilépése felmerült volna. Mindenesetre nem minden alakult a tervek szerint, az ukrán és a grúz elnök részvételével zajló délelőtti megbeszélés ugyanis gyorsan átalakult egy csak a NATO-tagokat tömörítő válságstábbá. Még Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek is el kellett hagynia a termet.

Trump azzal is borzolta a kedélyeket, hogy megjegyezte, a jelenleg érvényes megállapodás szerinti 2 százalék helyett a NATO-tagállamoknak a GDP-jük 4 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat. A 4 százalékot egyébként az USA sem éri el, a legtöbb európai ország pedig a 2 százaléktól is távol van.

Trump később leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás.

Beszámolt arról is, hogy jövő hétfői találkozóján a Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal.

Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli.

Trump emellett beszélt arról is, hogy „az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát”. Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett: rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás „maga alá gyűri” Európát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, „őszinte” megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét.

Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai–orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. „Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését” – közölte.

A NATO-tagországok vezetőinek szerdai közös nyilatkozatában leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, attól, hogy hétfői találkozóján komoly engedményeket tesz orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak. Két hete még azt mondta, „majd meglátjuk”, hogy elismeri-e a Krím bekebelezését.

Figyelmébe ajánljuk

Koncz Gábort tüntették ki a Kossuth-nagydíjjal

  • narancs.hu

Kossuth-díjas Balogh Kálmán, Benkő Imre, Döbrentei Kornél, Ferencz Marcel,  Fried Péter, Kelemen László, Kókay Krisztina, Dr. Lajos Tamás, Mikulás Ferenc, Müller Péter Sziámi, Nemes Levente, Petrás Mária és Solymosi Tamás.

Árrés: a kereskedőkkel vitetik el a balhét

Az agrárium súlyos termelékenységi hátránya az egyik oka az élelmiszerek kiugró drágulásának, az árrésstoppal azonban a kormány ennek összes terhét a kiskereskedőkre zúdítja, a legsúlyosabb következményekkel is megfenyegetve a veszteségesség határán egyensúlyozó nagy láncokat.