„Hiszek a NATO-ban” – mondta Trump, miután az USA kiléptetésével fenyegetőzött

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. július 12.

Külpol

Az amerikai elnök majdnem ledobta az atombombát Brüsszelben.

A NATO lényegesen erősebb, mint két nappal ezelőtt volt, az Egyesült Államok elkötelezettsége továbbra is szilárd – jelentette ki csütörtökön Donald Trump amerikai elnök az észak-atlanti szövetség kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követően.

„Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a katonai szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé.

Korábbi sajtóhírek szerint Trump zárt ajtók mögött az USA NATO-ból történő kilépésével fenyegette meg szövetségeseit, ha azok nem emelik kellő ütemben védelmi kiadásaikat. A Politico forrásai szerint egész pontosan azt mondta, hogy az USA „egyedül is megoldja” és a „saját útját járja majd”.

Trump threatens to pull out of NATO

U.S. President Donald Trump threatened to break with NATO and conduct American security unilaterally – if allies do not immediately meet higher military spending targets, NATO officials and diplomats said. Trump warned of “grave consequences” if allies do not immediately meet higher spending targets, derailing a morning meeting of NATO leaders with the leaders of Georgia and Ukraine on the second day of a NATO leaders’ summit on Thursday.

A sajtótájékoztatón Trump nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, elhangzott-e ilyen fenyegetés, csak annyit mondott, szerinte kongresszusi jóváhagyás nélkül is elhagyhatná a NATO-t, de erre nincs szükség. Mások mellett Emmanuel Macron francia elnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tagadta, hogy az USA kilépése felmerült volna. Mindenesetre nem minden alakult a tervek szerint, az ukrán és a grúz elnök részvételével zajló délelőtti megbeszélés ugyanis gyorsan átalakult egy csak a NATO-tagokat tömörítő válságstábbá. Még Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek is el kellett hagynia a termet.

Trump azzal is borzolta a kedélyeket, hogy megjegyezte, a jelenleg érvényes megállapodás szerinti 2 százalék helyett a NATO-tagállamoknak a GDP-jük 4 százalékára kellene emelniük védelmi kiadásaikat. A 4 százalékot egyébként az USA sem éri el, a legtöbb európai ország pedig a 2 százaléktól is távol van.

Trump később leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás.

Beszámolt arról is, hogy jövő hétfői találkozóján a Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyinnal.

Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban „vetélytársnak” tartja őt, aki Oroszországot képviseli.

Trump emellett beszélt arról is, hogy „az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát”. Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett: rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás „maga alá gyűri” Európát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, „őszinte” megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette a NATO melletti elkötelezettségét.

Petro Porosenko ukrán elnök azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai–orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. „Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését” – közölte.

A NATO-tagországok vezetőinek szerdai közös nyilatkozatában leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak Trump kiszámíthatatlanságától, attól, hogy hétfői találkozóján komoly engedményeket tesz orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak. Két hete még azt mondta, „majd meglátjuk”, hogy elismeri-e a Krím bekebelezését.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.