Hitlerhez hasonlították az indiai kormányfőt

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 30.

Külpol

Kasmírban népirtástól tartanak.

Tízezrek tüntettek szerte Pakisztánban pénteken, tiltakozva az ellen, hogy India megvonta Dzsammu és Kasmír állam különleges státusát; Imran Hán miniszterelnök az iszlámábádi nagygyűlésen Hitlerhez hasonlította Narendra Modi indiai kormányfőt, és felszólította a nemzetközi közösséget, gyakoroljon nyomást Újdelhire a kasmíri jogsértések kivizsgálása érdekében – írja az MTI.

Hán kijelentette, attól tart, hogy az indiai hatóságok népirtást visznek véghez Kasmír India által ellenőrzött részében, azaz Dzsammu és Kasmír államban. Leszögezte, hogy Pakisztán bármilyen indiai agresszióra "megfelelő választ ad". Reményét fejezte ki, hogy Kasmír indiai része nemsokára elnyeri a függetlenségét.

Pénteken szinte minden pakisztáni nagyvárosban, illetve Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló területén tüntetéseket tartottak a Dzsammu és Kasmírt sújtó indiai rendelkezések miatt.

Az indiai kormány augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja Dzsammu és Kasmír, az egyetlen muszlim többségű indiai állam különleges alkotmányos státusát. Azóta az indiai hatóságok több száz embert - köztük számos politikust és munkatársaikat - vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat. Az őrizetbe vettek közt van Mehbúba Mufti, az állam korábbi főminisztere is. Ugyanekkor a hatóságok az állam több részén kijárási tilalmat vezettek be, valamint korlátozták a távközlési szolgáltatásokat is. A rendelkezéseket Újdelhi állítólagos terrorista fenyegetésekkel indokolta.

Dzsammu és Kasmír korábbi jogállása lehetővé tette, hogy az államnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja legyen, saját törvényeket alkosson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezzen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt - kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat - meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és - kisebb részben - Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.