Hitlerhez hasonlították az indiai kormányfőt

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 30.

Külpol

Kasmírban népirtástól tartanak.

Tízezrek tüntettek szerte Pakisztánban pénteken, tiltakozva az ellen, hogy India megvonta Dzsammu és Kasmír állam különleges státusát; Imran Hán miniszterelnök az iszlámábádi nagygyűlésen Hitlerhez hasonlította Narendra Modi indiai kormányfőt, és felszólította a nemzetközi közösséget, gyakoroljon nyomást Újdelhire a kasmíri jogsértések kivizsgálása érdekében – írja az MTI.

Hán kijelentette, attól tart, hogy az indiai hatóságok népirtást visznek véghez Kasmír India által ellenőrzött részében, azaz Dzsammu és Kasmír államban. Leszögezte, hogy Pakisztán bármilyen indiai agresszióra "megfelelő választ ad". Reményét fejezte ki, hogy Kasmír indiai része nemsokára elnyeri a függetlenségét.

Pénteken szinte minden pakisztáni nagyvárosban, illetve Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló területén tüntetéseket tartottak a Dzsammu és Kasmírt sújtó indiai rendelkezések miatt.

Az indiai kormány augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja Dzsammu és Kasmír, az egyetlen muszlim többségű indiai állam különleges alkotmányos státusát. Azóta az indiai hatóságok több száz embert - köztük számos politikust és munkatársaikat - vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat. Az őrizetbe vettek közt van Mehbúba Mufti, az állam korábbi főminisztere is. Ugyanekkor a hatóságok az állam több részén kijárási tilalmat vezettek be, valamint korlátozták a távközlési szolgáltatásokat is. A rendelkezéseket Újdelhi állítólagos terrorista fenyegetésekkel indokolta.

Dzsammu és Kasmír korábbi jogállása lehetővé tette, hogy az államnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja legyen, saját törvényeket alkosson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezzen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Emellett minden szövetségi törvényt - kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat - meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és - kisebb részben - Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.