Hodorkovszkij: "Putyin már nem tud távozni"

  • Wiktoria Bieliaszyn
  • 2020. szeptember 9.

Külpol

Oroszország egykor leggazdagabb emberével, leghíresebb bebörtönzöttjével, az emigrációban élő másként gondolkodóval a Gazeta Wyborcza újságírója készített nagyinterjút.

A mai Oroszország szinte minden égető kérdése szóba kerül abban az interjúban, amit a lengyel Gazeta Wyborcza újságírója, Wiktoria Bieliaszyn készített Mihail Hodorkovszkij orosz üzletemberrel még a belarusz választás és Navalnij megmérgezése előtt. A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő legfrissebb számában olvasható terjedelmes beszélgetés kitér Putyin hatalmának szilárdságára, az FSZB mindenhatóságára és a rendszerszintű korrupciója. Néhány részlet az interjúból.

WB: Most arra számít mindenki, hogy Putyin 2036-ig fog kormányozni. Milyen lesz akkor Oroszország?

MH: Nagyon félek attól, hogy Putyin halála után Oroszországra súlyos belső konfliktusok várnak, ahhoz hasonlók, mint amilyeneket a Szovjetunió széthullásakor megéltünk. A gazdaságunk mind jobban lemarad a környező országokétól, és ettől a térség viszonyai még feszültebbé válnak, még veszélyesebbé a kormányzat számára. A putyinista közgazdászok meglehetősen józanul úgy becsülik, hogy a következő 16 évben a GDP-növekedés 0,5 és 1 százalék között lesz. Csak összehasonlításképpen: az elmúlt években a világban 3,5, Kínában 5,7 százalékos volt a gazdasági növekedés. Súlyos, veszélyes konfliktusokra számítok az ország régiói között. Putyin nem engedheti meg magának, hogy ne etesse Moszkvát, Moszkva a hatalmának sarokköve. Ezért látunk a fővárosban fennhéjazást, úrhatnámságot, modernséget, rendet, gazdagságot és fantasztikus infrastruktúrát. De nem lehet ugyanilyen mértékben finanszírozni a régiókat is. Még ha meg is lenne rá a szándék, akkor sem.

WB: Azt sehogyan sem tudom elképzelni, hogy a régiókban továbbesik az életszínvonal. Az oroszok fele már ma is a szegénység hatá­rán tengődik.

MH: A putyini propaganda kitalálói olyan meséket tanultak meg beadni az embereknek, mint hogy „igazi szegénység, na, az aztán csak New Yorkban van! Ott az emberek a kukából esznek”. Tisztára, mint a Szovjetunióban. Csak sajnos ez nem nagyon működik, mert a világ sokkal közelebb van ma, és sokaknak teljesen nyilvánvaló, hogy rosszabbul élnek annál, mint ahogy élhetnének.

WB: Ha jól értem, most főként Moszkváról és a moszkvaiakról beszélünk?

MH: Nem csak. A régiókban épp azért olyan rossz és feszült a hangulat, mert oda is elér minden hír, kép és történet a nagyvilágból. És van még egy következménye az információkhoz való hozzáférésnek: tömegesen vándorolnak ki a magasan képzett szakemberek. Évi 200 ezres nagyságrendben. Az abszolút számokban ez nem látszik, mivel Közép-Ázsiából érkezik is munkaerő – csakhogy jelentős részük nem elég képzett személy, akik különösebb szaktudást nem igénylő, fizikai munkát végeznek. Nem tudják helyettesíteni a távozó programozókat, mérnököket, orvosokat.

(…)

WB: Putyin most élete végéig bebiztosította a mandátumát. Volt-e egyáltalán más kiút a számára?

MH: Putyin már nem tud távozni. Kiút nélküli helyzetbe kergette magát. Ha akkor, 2008-ban szépen, illendően lelépett volna, ma tejben-vajban fürödne. De ma már nincs választása, mert mindenki számára világos, hogy ha ezt megteszi, bíróság előtt végezhetné – és legvalószínűbben egyáltalán nem orosz bíróság előtt.

Ugyanakkor azt is tudja, hogy a távozása után az ország, amelynek a sorsa mégsem teljesen közömbös a számára, hatalmas gondokkal fog szembenézni. Nem elég, hogy mint állam, gazdasági értelemben versenyképtelenek vagyunk, és senki nem tartja az orosz modellt követésre érdemesnek, de még ellenséges kapcsolatban is állunk az összes szomszédunkkal. Évtizedekig fog tartani feltakarítani utána. De nem hinném, hogy ezt direkt csinálta volna azért, hogy valamiféle övezetet építsen ki. Putyin nem stratéga, és kész.

A teljes interjút elolvashatják a csütörtökön az újságárusokhoz kerülő friss Magyar Narancsban, amelyre digitálisan is előfizethetnek!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

„A hosszútávfutó magányával”

Legújabb, szeptember végén esedékes bemutatója, az Etűdök elképzelt érzésekre című előadás kapcsán beszélgettünk a próbafolyamatok nehézségeiről, a kívülállásról, a megállni tudás fontosságáról és egy „hüllőről”, aki szeret mozdulatlanul feltöltődni a napon.

Szerbia kontra Szerbia

  • Végel László

Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő.