Románia

Időt, aranyáron

  • Parászka Boróka
  • 2012. május 12.

Külpol

Nem várta meg, míg felmentik, távozott a román környezetvédelmi miniszter, Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Lépésével a romániai magyar politika második nagyobb korrupciós ügye vett döntő fordulatot.

Néhány éve Nagy Zsolt (anno Markó Béla lehetséges utódjaként emlegették, s a távközlési és informatikai minisztériumot vezette) vált meg hasonló módon a posztjától, s azóta gyakorlatilag eltűnt a közéletből. Az egyik legígéretesebb romániai magyar politikai karriert törte ketté az öt éve folyó - korrupció gyanújával indított - nyomozás, amelynek lezárása ez idő szerint is bizonytalan. Ilyen eljárással néz szembe most az RMDSZ egyik legrégebbi és legismertebb politikusa, Borbély is: valószínűleg nem csak az ő két évtizedes politikai pályafutása ér most véget, de pártját is érzékenyen érinti a blamázs. Hiszen Borbély nemcsak az RMDSZ egyik legbefolyásosabb embere, de az egyik mágnása is. Korábban területrendezési, foglalkoztatási és lakásügyi miniszter volt: a korrupciótól leginkább sújtott szakterületeken dolgozott, de efféle vádak eddig nem érték. A romániai "csúszópénzpiacon" húszezer euró bagatell. A kolozsvári polgármestert, Sorin Apostut épp most gyanúsítják közel százezer euró átvételével... Több forog itt kockán.

Ciánláz

A környezetvédelmi miniszter neve először 2011 júliusában bukkant fel egy Szatmár megyei vállalkozó ellen indított nyomozás anyagában. A gyanú szerint az üzletember tucatszámra kapta a megbízatásokat a környezetvédelmi minisztérium alá rendelt vízügyi hatóságtól úgy, hogy a közbeszerzési eljárásokon Borbély is lobbizott érte. Cserébe - állítják a korrupcióellenes ügyészség nyomozói - a tárcavezető egyik lakását húszezer euró értékben újíttatta fel e vállalkozó. A nyomozati anyag azt is felhozza Borbély ellen, hogy vagyonbevallása hézagos, több ingatlan- és telekvásárlás is hiányzik belőle. Az azóta (januárban) lemondani kényszerült Emil Boc miniszterelnök egy éve még azzal utasította el minisztere felmentését, hogy ez nem az RMDSZ-es politikus ügye. Egy hete azonban az ügyészség kezdeményezte a bűnvádi eljárás megindítását (ehhez parlamenti jóváhagyás kell), és felgyorsultak az események. Előbb az új miniszterelnök, Mihai Razvan Ungureanu egyeztetett négyszemközt az érintettel, majd az RMDSZ vezetése is napirendre tűzte az ügyet, Borbély pedig benyújtotta a lemondását.

Lépése nem várt nyilatkozatáradatot generált. Az őszi választásokon esélyes szociáldemokrata-liberális pártszövetség elnöke, Victor Ponta bejelentette: azért kell távoznia a magyar politikusnak, mert nem járt el elég gyorsan a verespataki bányanyitás engedélyeztetéséért. Markó Béla miniszterelnök-helyettes nyilatkozatban közölte: bízik harcostársa ártatlanságában. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig azt mondta, hogy Borbély túl rég politikus és túl profi egy ekkora hibához, s erősen furcsállotta, hogy miért pont a választási évben alakult így az egy éve húzódó korrupciós nyomozás. A legellentmondásosabban Ungureanu fogalmazott, amikor sajnálatát fejezte ki Borbély lemondása miatt, s "kényelmetlennek" nevezte a korrupciós ügyet, hangsúlyozván, hogy reméli: a továbbiakban is együtt tudnak majd dolgozni az egykori tárcavezetővel. A kormányfő szerint a kabinet egyik "ízig-vérig" szakértő politikusa távozik, aki belföldön és a nemzetközi porondon is szakszerűen képviselte az ország érdekeit.

A több mint baráti búcsút azonban - ahogy arra Victor Ponta utalt - megelőzte egy tárgyalássorozat a verespataki kitermelésről. A miniszterelnök magyarázatot kért a gazdasági, a környezetvédelmi és a (Kelemen Hunor által irányított) kulturális tárcától, hogy miért lassult le az aranykitermelés engedélyeztetése. Tavaly nyáron, amikor Kelemen aláírta a Kirnyik-hegység leletmentését szabályozó kulturális minisztériumi engedélyt, Borbély úgy nyilatkozott, hogy idén év elején zöld utat kaphat a kitermelés; az elmúlt hónapokban viszont azt hangoztatta, hogy csak akkor járul hozzá tárcája az engedélyeztetéshez, ha a kitermelés során betartják a legszigorúbb uniós szabályokat. Többször emlékeztetett arra is, hogy a korábbi román kormányok határozatlansága miatt húzódik a bányanyitás immár több mint tíz éve. Úgy vélte, a román állam magára hagyta a Verespatak környékén élőket, és tétlenül nézte, hogy a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vásárolja fel a helyi ingatlanokat - s mert senki nem végezte el a minimális állagmegőrző és környezetvédelmi feladatokat, Verespatak lerobbant fantomvárossá vált.

Borbély ezenközben a környezetvédelmi aktivisták célkeresztjébe is belavírozta magát: ők az utóbbi hónapokban többször szerveztek látványos tiltakozó akciókat a szaktárca épülete elé, s volt, hogy a miniszter irodájába is behatoltak a demonstrálók. A politikusra a környezetvédőkön és a román ellenzéken kívül az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyar Néppárt is fente a fogát; sőt a szövetségen belül is megoszlottak a vélemények, hogy kell-e a 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelésével kecsegtető verespataki bánya. Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ liberális politikusa, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa elmarasztalta a szövetség "bányabarát" politikáját, és az államfő mellett betöltött posztjáról is lemondott tavaly szeptemberben. Borbély végérvényesen "ciánpárti" politikussá vált a romániai köztudatban.

A gyilkos arany

Az eredeti koncessziós szerződés értelmében az Erdélyi-érchegységben kitermelt 300 tonna aranyból 12 tonna, míg 1600 tonna ezüst után 64 tonna illetné meg a román államot. A Boc-kabinet 2011-ben viszont olyan határozatot hozott, amely duplájára emelte a nemesfémek kitermelése után járó állami részesedést: azaz a jövőben a kitermelt arany, ezüst, platina és higany árának nyolc százaléka illeti a román államot. A többi altalajkincs (ásványvíz, szén, termálvíz, radioaktív anyagok) korábbi négyszázalékos részesedését hat százalékra módosították.

A döntés ellen persze tiltakozott a verespataki bányavállalatból 80,68 százalékos részesedést bíró RMGC (a maradék 19,31 százaléknyi részvény az államot illeti a dévai Minvest révén). Borbély tavaly keményen lobbizott az állami részesedés emeléséért, és az álláspontját osztotta Traian Basescu államfő is. A cél az volt, hogy az állam legalább 22,5 százalékra növelje tulajdonosi arányát, a koncessziós díjat pedig nyolc százalékra. A beruházó januárban kezdeményezett tárgyalást az új feltételekről, de a Borbély által tavaly év végére, majd az idei év elejére ígért engedély még az első negyedévben sem született meg. A miniszter április elején még közölte, hogy nagyobb határozottságot kér az Ungureanu-kabinettől, de e szövege után néhány nappal lemondott. Ungureanu ezután sietett leszögezni: a román kormány kitart a bányanyitás mellett, Kelemen Hunor pedig jelezte, hogy az RMDSZ "nagyon gyorsan" új jelöltet tud állítani a környezetvédelmi miniszter helyére. Az egyik legesélyesebb a posztra Korodi Attila, ő már korábban is vezette a tárcát. A fiatal politikus tavaly még azt mondta, hogy a teljes projektet újra kell gondolni, mert az úgy, ahogyan a 90-es években kitalálták, már nem megvalósítható. A ciántechnológiát pedig "legegészségesebb" lenne - uniós kutatási támogatásokra támaszkodva - kiiktatni. Abban minden esetre az elköszönő miniszter és a poszt várományosa is egyetért, hogy az "arany háromszögben" található nemesfémre Romániának nagy szüksége van.

Így az RMDSZ Verespatakon nyer is, veszít is: ha a minisztere írja alá az engedélyeztetést, jelentősen romlik a hitele a választói előtt, de erősödik a helyzete a koalíciós partnerrel szemben. A jelenlegi kormány inkább kevesebb, de nagyon gyors pénzt akar az aranybánya után, ez az egyik esély meggyengült pozíciói erősítésére. Borbély és az RMDSZ hosszabb távra játszik, mert abban bíznak, hogy a következő kormánnyal is meg tudnak egyezni: az elhúzott alkuval a presztízsveszteség is minimalizálható, a bevétel is növelhető. Azzal, hogy most beáldozták a politikai alelnököt, kétségkívül időt nyertek: novemberben választások lesznek, a minisztercsere után már aligha lehet addig tető alá hozni a bányanyitási engedélyt.


Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.