Mi áll a Huawei-csata hátterében? Így tör fel a nagyhatalmi álmokat dédelgető Kína

Öt éve épül az Új Selyemút, amelyen elsősorban Kína masírozna a globális nagyhatalmak közé. A nyugati világ gyanakodva nézi az egyre több területen taroló ázsiai országot.

Cikksorozatunkban azt járjuk körbe, hol tart Kína nagy terve, mellyel globális nagyhatalommá válna. Az első részt a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. Ajánló.

Az évszázad kezdeményezése, amelyhez világszerte már 157 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott; becslések szerint 2027-ig 1300 milliárd dollárnyi beruházás valósul meg, de az ambiciózus tervek 2049-ig szólnak – ez Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkárának nagy álma.

A gigaprojekt

A Kínai Népköztársaság elnöke globális nagyhatalommá tenné országát, mégpedig úgy, hogy a világ jelentős részét új utakon kapcsolná össze. Az Új Selyemút – a gigaprojekt Egy Övezet Egy Út (vagy még inkább Belt and Road Initiative, BRI) néven valójában évek óta fut, új autópályák, vasutak, kikötők, olaj- és gázvezetékek, digitális infra­struktúra és akár erőművek építésével, valamint kereskedelmi, befektetési és pénzügyi együttműködésekkel tenné megkerülhetetlen globális szereplővé Kínát.

Hszi Csin-ping Putyinnal parolázik

Fotó: MTI

„Nominálisan már a világ második legnagyobb gazdasága – mondja Szunomár Ágnes, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója –, az utóbbi időben rengeteget fejlődött, sok ipar­ágban világszínvonalon teljesít. Most az egész világnak meg akarják mutatni, mit tudnak. A súlyuknak megfelelően akarnak jelen lenni a világgazdaságban. Délkelet-Ázsiában eddig is voltak komoly kínai beruházások, mostanában merészkednek távolabbra. A fejlett világ, ideértve Európát is, csak most eszmél rá arra, hogy mire képes Kína.” A különböző beruházásokat egymástól eltérő okok indokolhatják, a nagyhatalmi és gazdasági motivációk mellett akadnak bel- vagy külpolitikai indíttatásúak is.

Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint több, egymástól részben független ok hívta életre a BRI-t. Kína legfejlettebb területe a tengerparti sáv, oda koncentrálódik a gazdaság jelentős része. „A kínai kereskedelem szinte kizárólag tengeren zajlik – emlékeztet Matura –, az ország külkereskedelmi kitettsége pedig óriási, a GDP mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez sebezhetővé teszi Kínát a tenger felől, hiszen adott esetben nem olyan nehéz blokád alá vonni az országot, amivel komoly károkat lehet okozni rövid idő alatt is.” Ezért számos BRI-projekt mögött valóban geo­politikai motivációk lehetnek. A BRI eleve indo-csendes-óceáni projektnek indult, és a legtöbb beruházás ma is erre a térségre koncentrálódik…

A teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.

A cikksorozat következő részében azt járjuk körbe, mi történik a Huawei környékén, és hogy hogy áll a Budapest-Belgrád vasútvonal.

Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.