Cikksorozatunkban azt járjuk körbe, hol tart Kína nagy terve, mellyel globális nagyhatalommá válna. Az első részt a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. Ajánló.
Az évszázad kezdeményezése, amelyhez világszerte már 157 ország és nemzetközi szervezet csatlakozott; becslések szerint 2027-ig 1300 milliárd dollárnyi beruházás valósul meg, de az ambiciózus tervek 2049-ig szólnak – ez Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkárának nagy álma.
A gigaprojekt
A Kínai Népköztársaság elnöke globális nagyhatalommá tenné országát, mégpedig úgy, hogy a világ jelentős részét új utakon kapcsolná össze. Az Új Selyemút – a gigaprojekt Egy Övezet Egy Út (vagy még inkább Belt and Road Initiative, BRI) néven valójában évek óta fut, új autópályák, vasutak, kikötők, olaj- és gázvezetékek, digitális infrastruktúra és akár erőművek építésével, valamint kereskedelmi, befektetési és pénzügyi együttműködésekkel tenné megkerülhetetlen globális szereplővé Kínát.
| ||
„Nominálisan már a világ második legnagyobb gazdasága – mondja Szunomár Ágnes, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatója –, az utóbbi időben rengeteget fejlődött, sok iparágban világszínvonalon teljesít. Most az egész világnak meg akarják mutatni, mit tudnak. A súlyuknak megfelelően akarnak jelen lenni a világgazdaságban. Délkelet-Ázsiában eddig is voltak komoly kínai beruházások, mostanában merészkednek távolabbra. A fejlett világ, ideértve Európát is, csak most eszmél rá arra, hogy mire képes Kína.” A különböző beruházásokat egymástól eltérő okok indokolhatják, a nagyhatalmi és gazdasági motivációk mellett akadnak bel- vagy külpolitikai indíttatásúak is.
Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint több, egymástól részben független ok hívta életre a BRI-t. Kína legfejlettebb területe a tengerparti sáv, oda koncentrálódik a gazdaság jelentős része. „A kínai kereskedelem szinte kizárólag tengeren zajlik – emlékeztet Matura –, az ország külkereskedelmi kitettsége pedig óriási, a GDP mintegy 40 százalékát teszi ki. Ez sebezhetővé teszi Kínát a tenger felől, hiszen adott esetben nem olyan nehéz blokád alá vonni az országot, amivel komoly károkat lehet okozni rövid idő alatt is.” Ezért számos BRI-projekt mögött valóban geopolitikai motivációk lehetnek. A BRI eleve indo-csendes-óceáni projektnek indult, és a legtöbb beruházás ma is erre a térségre koncentrálódik…
A teljes cikket a Magyar Narancs csütörtökön megjelenő számában olvashatják.
A cikksorozat következő részében azt járjuk körbe, mi történik a Huawei környékén, és hogy hogy áll a Budapest-Belgrád vasútvonal.
Digitális vásárlásra és előfizetésre itt van lehetőség.
Magyar Narancs
A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!
