Lengyelország: elnökválasztás járvány idején

Ki maradjon otthon?

  • Domány András
  • 2020. május 2.

Külpol

Lengyelországban a kimutatott fertőzöttek száma kedd reggel 2132 fő volt, 31-en haltak meg. A gyülekezést korlátozták. De az ország vezetői szerint semmi akadálya annak, hogy május 10-én – és ha második forduló szükséges, 24-én – megtartsák a köztársaságielnök-választást.

Az alkotmányok – ahogy a magyar alaptörvény is – többnyire pongyolán intézik el a rendkívüli helyzetekre vonatkozó szabályozást. Vitájuk idején nem ez a legfontosabb, hiszen mindenki azt reméli, hogy ilyen helyzetek nem lesznek. A lengyeleknél például csak a rendkívüli állapot kihirdetése tehetné lehetővé az elnökválasztás elhalasztását, de a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt erre nem hajlandó. Enélkül fogadtat el jogkorlátozó törvényeket, amelyek de facto rendkívüli állapotot jelentenek – anélkül, hogy ezt kimondanák. Jarosław Kaczyński, a PiS elnöke, aki alkotmányos tisztség és felelősség nélkül az ország tényleges vezetője, arra hivatkozik, hogy nincs alkotmányos indok a halasztásra. Szerinte az ország politikai stabilitása szempontjából fontos, hogy a kitűzött időponton ne változtassanak.

Miért ez a makacsság? A legnagyobb ellenzéki napilap, a Gazeta Wyborcza rendelt egy közvélemény-kutatást, amelyből kiderült: a kormánypárt fanatikus hívei sokkal nagyobb arányban hajlandók vállalni a kockázatot, hogy a röpködő vírusok közepette sorban álljanak a szavazóhelyiségek előtt. E felmérés szerint májusban már az első fordulóban kétharmados többséggel győzhet a kormánypárti jelölt, a 2015 óta hivatalban lévő Andrzej Duda elnök, míg halasztás esetén csak 44 százalékot kapna, tehát második fordulóra szorulna. (De ott is ő lenne az esélyes – erről még később.) Miközben ugyanis a választási gyűlések, a polgárokkal való találkozások esélye az ellenzéki jelöltek számára nulla (dúl a „maradj otthon!” kampány), Duda, a jelenlegi elnök az országot járja, beszédet mond, intézkedik, nyüzsög. A már rég kormánypropaganda-szócsővé silányított közszolgálati tévében csak őt mutatják. Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig segít neki: hagyja, hogy különböző válságintézkedéseket és támogató csomagokat ő jelentsen be, pedig ezekhez Dudának semmi köze. Nem elnöki kormányzás van, az említett lépésekről a kormány dönt. Kaczyński ellenérve: éppen Duda kampánya szenvedi meg leginkább a járványt, mert neki voltak a legnagyobb létszámú és legsikeresebb gyűlései.

 

Tiltakozó önkormányzatok

A vélelmezett, főleg idősebb kormánypárti szavazókat akarja segíteni a választási törvénynek az a módosítása, amelyet a múlt szombatra virradóra szavaztak meg, beerőltetve a járvány elleni védekezést szolgáló rendkívüli intézkedések közé. (Érdekes, a szejm egy hirtelen házszabály-módosítással, amelyet az ellenzék egy része is elfogadott, áttért a „távülésezésre”. A képviselők zöme, az ülésteremben egymástól távol ülő frakcióvezetőket kivéve, más termekben tartózkodik, vagy akár a lakásáról is szavazhat a szolgálati tabletjén. Tehát ugyanaz a kormánypárt, amely szerint nyugodtan lehet választást tartani, a képviselők számára veszélyesnek tartja az együttlétet.) Az új szabály szerint a 60 évnél idősebbek és a karanténban élők levélben szavazhatnak.

Ezzel több baj van. Egyrészt éjjel 2-kor, a házszabályt felrúgva a szavazás előtt osztottak ki egy 79 oldalas kormányzati módosító csomagot. Az ellenzéknek elolvasni is alig volt ideje, nemhogy átgondoltan állást foglalni róla. A legnagyobb ellenzéki frakció, a 2007 és 2015 között kormányzott Polgári Platform köré csoportosuló jobbközép koalíció tiltakozott ugyan, de az egész válságtörvény zárószavazásakor – a kisebb ellenzéki csoportokkal ellentétben – nem mert nemet mondani. Megszavazta a csomagot a választási módosítással együtt, attól félve, hogy különben ráég a vád: elutasítja a vírus elleni védekezést. Tehát a jogszabályt elfogadták – a szenátus még átmenetileg megakaszthatja, de Duda nyilván aláírja –, annak ellenére, hogy szakértők szerint két szempontból is alkotmánysértő. Egyrészt az alkotmány szerint választási törvényt nem lehet gyorsított eljárással elfogadni, márpedig itt ez történt. Másrészt az alkotmánybíróság már évekkel korábban alkotmányos követelményként mondta ki, hogy kitűzött választás előtt fél éven belül tilos változtatni a szabályokon. A kormány válasza erre: ez jogbővítés, és csak technikai módosítás, nem tartalmi. Pedig igenis tartalmi, hiszen például mi indokolhatja egy 58 éves tüdőbeteg polgár kizárását a levélszavazásból, amire 62 éves egészséges polgártársa lehetőséget kap? Hozzáteszem: mielőtt kitalálták ezt a módosítást, Kaczyński még azt magyarázta, hogy minden (akár több tízezer) karanténeshez ki lehet menni mozgóurnával, ahogy normális időkben a betegekhez szokás. A módosítás most 9 millió embernek tenné lehetővé a levélszavazást, ami sokak szerint gyakorlatilag kivihetetlen – a részletszabályok még ismeretlenek.

Az önkormányzatok százával tiltakoznak a választás megtartása ellen. A jórészt ellenzéki polgármesterek arra hivatkoznak, hogy életveszélybe sodornák a választópolgárokat, akik aligha állnának órákon át egymástól két méterre, és még inkább a szavazatszedő bizottságok tagjait, akiknek reggeltől estig muszáj lenne több ezer emberrel érintkezniük. Nyilván ezzel magyarázható, hogy ez utóbbi feladatra kevés a jelentkező. A 27 ezer szavazókörzethez mintegy 270 ezer bizottsági tag, póttag, technikai segítő kellene, de a többnyire idős, rutinos aktivisták most félnek a kórtól. Kérdés, mi van akkor, ha nincs elég bizottsági tag. Kaczyński arra hivatkozik, hogy március elején gond nélkül lebonyolítottak néhány községi önkormányzati időközi választást. Ez igaz, de ez nem 30 millió választópolgárt mozgatott meg, hanem összesen néhány ezret, és egy falu kivételével, ahol 43 százalék jelent meg, igen alacsony volt a részvétel. Megoldatlan továbbá a külföldön tartózkodók szavazása, amihez alkotmányos joguk van, de ők nem levelezhetnek. Kizárt, hogy azok az országok, ahol élnek, megengednék a szokásos tömeges gyülekezést a lengyel konzulátusoknál, hiszen szinte mindenütt kijárási korlátozások vannak érvényben.

 

Az esélytelenek nyugalma

Az esélyekre visszatérve: nehéz megérteni, miért riogat a PiS már hetek óta azzal, hogy mekkora nehézségeket okozna, ha a kormánnyal szemben álló köztársasági elnököt választanának. Ugyanis minden felmérés szerint a PiS és személy szerint Duda vezeti a népszerűségi rangsorokat. A jelek szerint a bőkezű szociális jutta­tás­özön (gyerekpótlék, nyugdíj) sokkal többet számít, mint a jogállam módszeres szétverése. Ezenkívül meglepően nagy igény mutatkozik arra az ideologikus alapú nemzettudat-építésre, amely a történelemhamisítástól sem visszariadva azt hirdeti, hogy a lengyel nép mindig hibátlan és hősies volt, ezer éve mindig csak mások agressziójának ártatlan áldozata. Sokaknak tetszik az a külpolitikai felfogás, hogy szakítani kell a „feltartott kéz” és a „térden csúszás” diplomáciájával, „keményen kell képviselni” a nemzeti érdekeket, pedig ez valójában a folyamatos egyeztetés és szövetségeskeresés elvetését jelenti. Vagyis azt, hogy az ország elszigeteli magát. Mégis népszerű ez. Tehát nem világos, mitől fél a PiS, hiszen a már említett felmérés szerint a jobbközép jelölt még a választás elhalasztása esetén is a 44 százalékos Duda mellett 19 százalékkal jutna a második fordulóba – vagyis elég nagy bravúr lenne, ha a második fordulóban győzni tudna. Egyébként pedig az elmúlt harminc évben több kormánytöbbségnek kellett a másik politikai oldalt képviselő államfővel együtt élnie (így 1997–2001-ben a jobboldalnak a szocialista Kwaśniewskivel, 2007–2010-ben a jobbközépnek a jobboldali Lech Kaczyńskival), és kibírták, ha nem is volt könnyű a vétók miatt.

Aki a járvány közepén választást rendez, annak vér tapad majd a kezéhez – jelentette ki Adrian Zandberg, egy kis baloldali párt vezetője. Ennél konkrétabb ellenérv, hogy kérdésessé válik a választások érvényessége. Csakhogy a legfelsőbb bíróság, amely erről dönthetne, éppen szétvert állapotban van, és elnöke sem lesz, amikor a panaszokról dönteni kellene, mert az áprilisban lejáró megbízatású, a PiS által fő ellenségnek kikiáltott eddigi vezető utódjának kinevezését is megakasztotta a járvány: nem mer összeülni a teljes testület, hogy jelöljön. A náluk állami választási bizottságnak nevezett testületet pedig nemrég alakították át úgy, hogy ne független bírókból álljon, mint eddig, hanem a parlament által választott tagokból. Igaz, még ez a bizottság is kiadott egy óvatos figyelmeztetést a választók jogairól és testi épségük védelméről. Úgy látszott, Kaczyńskiékat ez sem érdekli, de szombat este Duda elnök megpendítette: ha májusban „tombol a járvány”, akkor nem lehet választani. Małgorzata Kidawa-Błońska, a Polgári Koalíció jelöltje vasárnap bojkottot hirdetett, és felfüggesztette kampányát, de ez csak akkor lenne hatásos, ha minden ellenzéki jelölt csatlakozna. Az esélytelenek is – akik egyikének egyes hírek szerint a PiS segített aláírást gyűjteni –, de ők nem fognak. Márpedig a választást a törvény szerint csak akkor nem lehet megtartani, ha egyetlen jelölt marad.

Lapzártakor ez a helyzet.

 

Neked ajánljuk