Kijevbe ment a német és a holland külügyminiszter

Külpol

A németek újranyitják az ukrán fővárosban nagykövetségüket.

Kijevbe látogatott Wopke Hoekstra holland és Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden. Baerbock az első német kormánytag, aki az ukrajnai háború kezdete óta felkereste az ukrán fővárost.

A politikus járt Kijev egyik elővárosában, Bucsában is, ahol az orosz hadsereg számos beszámoló szerint példátlan mészárlást végzett. Az orosz katonák kivonulása után több, mint négyszáz holttestet találtak a településen. Több fegyvertelen civillel a nyílt utcán végeztek.

Eközben Wopke Hoekstra Irpiny utcáin készített fényképeket tett fel a Twitterre. Irpiny szintén Kijevhez közeli település, amelyet ugyancsak feldúltak az oroszok, több civilt lemészárolva. Hoekstra azt írta: látogatása során az ukrán kormány tagjaival és német kollégájával találkozik.

Baerbockot a német nagykövetség egyik munkatársa fogadta a házában. A minisztert Irina Venediktova ukrán főügyész is elkísérte. A német diplomácia vezetője találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is.

A tárcavezető a tervek szerint újra megnyitja Németország kijevi nagykövetségét. A német diplomáciai képviselet utolsó munkatársai az Oroszország indította háború kezdetének másnapján, február 25-én hagyták el Ukrajnát, és az elmúlt időszakban Lengyelországból, illetve Berlinből végezték munkájukat.

Németország a nyugati országok között az utolsók egyikeként döntött kijevi nagykövetségének újranyitásáról. Vasárnap az Egyesült Államok és Kanada jelentette be, hogy nagykövetségeik munkatársai visszatérnek az ukrán fővárosba, az Európai Unió, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Ausztria és több kisebb ország pedig már korábban újranyitotta kijevi külképviseletét. A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 csoportból már csak Japán nem döntött a visszatérésről.

Az elmúlt napokban több német politikus járt Ukrajnában, többek között Bärbel Bas német házelnök, illetve Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök, de kormánytag a háború kezdete óta most először látogatott oda.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arra kérte Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen "erőteljes lépést", és látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján. Scholz nem élt a lehetőséggel, és nem tudni, hogy a közeljövőben elutazik-e Ukrajnába.

Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben feszültséget okozott, hogy Frank-Walter Steinmeier német államfő nem kapott meghívást Ukrajnába, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatot ápol Moszkvával. Steinmeier Lengyelország és a három balti ország elnökével együtt szeretett volna Kijevbe utazni. Scholz jelezte: addig ő sem megy Ukrajnába, amíg Steinmeier nem járt ott. A német államfő végül a múlt héten telefonon rendezte nézeteltéréseit Zelenszkijjel. Ezt követően került sor Baerbock látogatására.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.