Kijevbe ment a német és a holland külügyminiszter

Külpol

A németek újranyitják az ukrán fővárosban nagykövetségüket.

Kijevbe látogatott Wopke Hoekstra holland és Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden. Baerbock az első német kormánytag, aki az ukrajnai háború kezdete óta felkereste az ukrán fővárost.

A politikus járt Kijev egyik elővárosában, Bucsában is, ahol az orosz hadsereg számos beszámoló szerint példátlan mészárlást végzett. Az orosz katonák kivonulása után több, mint négyszáz holttestet találtak a településen. Több fegyvertelen civillel a nyílt utcán végeztek.

Eközben Wopke Hoekstra Irpiny utcáin készített fényképeket tett fel a Twitterre. Irpiny szintén Kijevhez közeli település, amelyet ugyancsak feldúltak az oroszok, több civilt lemészárolva. Hoekstra azt írta: látogatása során az ukrán kormány tagjaival és német kollégájával találkozik.

Baerbockot a német nagykövetség egyik munkatársa fogadta a házában. A minisztert Irina Venediktova ukrán főügyész is elkísérte. A német diplomácia vezetője találkozik ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is.

A tárcavezető a tervek szerint újra megnyitja Németország kijevi nagykövetségét. A német diplomáciai képviselet utolsó munkatársai az Oroszország indította háború kezdetének másnapján, február 25-én hagyták el Ukrajnát, és az elmúlt időszakban Lengyelországból, illetve Berlinből végezték munkájukat.

Németország a nyugati országok között az utolsók egyikeként döntött kijevi nagykövetségének újranyitásáról. Vasárnap az Egyesült Államok és Kanada jelentette be, hogy nagykövetségeik munkatársai visszatérnek az ukrán fővárosba, az Európai Unió, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, Ausztria és több kisebb ország pedig már korábban újranyitotta kijevi külképviseletét. A világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 csoportból már csak Japán nem döntött a visszatérésről.

Az elmúlt napokban több német politikus járt Ukrajnában, többek között Bärbel Bas német házelnök, illetve Friedrich Merz kereszténydemokrata pártelnök, de kormánytag a háború kezdete óta most először látogatott oda.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arra kérte Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen "erőteljes lépést", és látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján. Scholz nem élt a lehetőséggel, és nem tudni, hogy a közeljövőben elutazik-e Ukrajnába.

Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben feszültséget okozott, hogy Frank-Walter Steinmeier német államfő nem kapott meghívást Ukrajnába, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatot ápol Moszkvával. Steinmeier Lengyelország és a három balti ország elnökével együtt szeretett volna Kijevbe utazni. Scholz jelezte: addig ő sem megy Ukrajnába, amíg Steinmeier nem járt ott. A német államfő végül a múlt héten telefonon rendezte nézeteltéréseit Zelenszkijjel. Ezt követően került sor Baerbock látogatására.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.