Petteri Orpo, a védelmi bizottság elnöke az állásfoglalás ismertetésekor hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai hadműveletével a biztonságpolitikai helyzet radikálisan megváltozott.
A finn kormány hozzávetőleg egy hónapja mutatta be biztonságpolitikai elemzését, amelyben megvilágította az észak-atlanti katonai szövetséghez történő csatlakozás előnyeit és hátrányait. Az előterjesztést összesen tíz parlamenti bizottságnak kell véleményeznie, de mindenekelőtt a védelmi bizottság állásfoglalása számít döntőnek.
Sauli Niinistö finn elnök csütörtökön szeretné ismertetni saját álláspontját az ország lehetséges NATO-csatlakozását illetően. Az Iltalehti című helyi lap szerint Sanna Marin miniszterelnök is aznap kíván nyilatkozni az ügyben. Az államfő végül a kormánnyal közösen fog dönteni arról, hogy Finnország benyújtja-e csatlakozási kérelmét.
A Yle finn közszolgálati televízió megbízásából elvégzett egyik friss közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek több, mint háromnegyede, vagyis 76 százaléka támogatná az eddig semleges státuszú ország csatlakozását az észak-atlanti szövetséghez.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a svéd rádiónak nyilatkozva kedden arról beszélt, hogy az északi régió védelmi képességei megerősödnének, ha Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz, mert a szövetség keretein belül lehetővé válna a közös védelmi tervezés.
Svédország és Finnország a tervek szerint most, májusban hoz összehangolt döntést a NATO-csatlakozási kérelméről, reagálva az Ukrajna elleni orosz hadműveletre. A NATO főtitkára a múlt héten Brüsszelben biztosította a két országot arról, hogy felvételük gyorsan megvalósulhat. A két skandináv ország csatlakozását mindazonáltal minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.
Moszkva "komoly következményekkel", köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetődzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz.
