Könnygázzal oszlatták Szerbiában az újraszigorítás ellen tiltakozókat

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. július 8.

Külpol

A járványügyi szigorítás terve szerint ugyanis hétvégente kijárási tilalmat rendelnének el nemcsak Belgrádban, hanem Szerbia egészében is.

A szerb rohamrendőrség könnygázzal oszlatta kedd este Belgrádban a járványügyi szigorítások ellen tiltakozókat, akik a parlament épületébe próbáltak bejutni.

A tüntetés nem sokkal azt követően kezdődött, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök kedd esti sajtótájékoztatóján bejelentette: péntektől ismét hétvégi kijárási tilalmat vezethetnek be Szerbiában a koronavírus-fertőzöttek számának jelentős növekedése miatt. Mint fogalmazott, "csodának kellene történnie, hogy ezt az intézkedést ne hozza meg a válságstáb". A szerb elnök először csak Belgrádról beszélve nevezte kritikusnak a járványhelyzetet. Újságírói kérdésre válaszolva egyértelműsítette, hogy az intézkedést szíve szerint az egész országra kiterjesztené.

Aleksandar Vucic rámutatott, hogy a belgrádi kórházak majdnem megteltek, ezért tábori kórházakat alakítanak ki, és ideiglenes járványkórházakat alakítanak ki több helyszínen. Mint mondta, nemcsak a fővárosban drámai a helyzet, az ország több pontján is járványgócok alakultak ki, mindenhol majdnem beteltek már a kórházak kapacitásai.

Az azonosított fertőzöttek számának ugrásszerű növekedése miatt az Európai Unió országainak többsége nem engedi be a szerbiai állampolgárokat, vagy kéthetes karanténra kötelezi őket. Ebbe a többségbe nem tartozik bele Magyarország például: Szijjártó épp a múlt héten jelentette be, hogy beengedi a szerb állampolgárokat karantén nélkül.
Szerbiából eddig 16 719 fertőzöttet és 330 halálesetet jelentettek a Covid-19-járvány következtében.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.