Közel 100 embert végeztek ki Iránban az elmúlt két hónapban

Külpol

Az Amnesty International szerint a vádlottak elítélésére kínzással hamisított vallomásokat használnak fel a perekben.

Az iráni hatóságok januárban és februárban legalább 94 embert végeztek ki

– közölte csütörtökön az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet.

Az AI és az Abdorrahman Boroumand Center, egy iráni emberi jogi szervezet, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van, közölte, hogy az iráni hatóságok legalább egy ahvázi arabot, 14 kurdot és 13 beludzsot végeztek ki "súlyosan igazságtalan pereket" követően, és legalább egy tucatnyi további embert ítéltek halálra az év eleje óta.

Az ahvázi arabok, a kurdok, valamint a beludzsok önállóságuk kivívását szeretnék elérni.

Az emberi jogi szervezetek kutatásai szerint a kivégzések száma jelentősen megnőtt az előző évhez képest. Forrásaikra hivatkozva "szörnyű szexuális erőszakról és egyéb kínzásokról szóló állításokról" is beszámoltak.

Roya Boroumand, az Abdorrahman Boroumand Központ ügyvezető igazgatója azt mondta, az iráni hatóságok ijesztő mértékben hajtanak végre kivégzéseket.

Dianay Eltahawy, az AI munkatársa arról számolt be, hogy

a kivégzések rendszeresek, miközben a vádlottak elítélésére kínzással hamisított vallomásokat használnak fel a súlyosan igazságtalan perekben.

A nyilatkozó sürgetett minden államot, hogy gyakoroljon egyetemes joghatóságot minden olyan iráni tisztviselő felett, akit alaposan gyanúsítanak a nemzetközi jog szerinti bűncselekmények és az emberi jogok egyéb súlyos megsértése miatt fennálló büntetőjogi felelősséggel.

Az emberi jogi aktivisták évek óta élesen bírálják a halálbüntetés alkalmazását Iránban, mondván, hogy azt az elnyomás eszközeként és tisztességtelen perek után alkalmazzák.

A kivégzések hivatalos számai nem ismertek. Az Amnesty International szerint 2022 első felében legalább 250 embert végeztek ki Iránban, főként kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. A halálos ítéleteket Iránban általában akasztással hajtják végre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.