Közel 100 embert végeztek ki Iránban az elmúlt két hónapban

Külpol

Az Amnesty International szerint a vádlottak elítélésére kínzással hamisított vallomásokat használnak fel a perekben.

Az iráni hatóságok januárban és februárban legalább 94 embert végeztek ki

– közölte csütörtökön az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet.

Az AI és az Abdorrahman Boroumand Center, egy iráni emberi jogi szervezet, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van, közölte, hogy az iráni hatóságok legalább egy ahvázi arabot, 14 kurdot és 13 beludzsot végeztek ki "súlyosan igazságtalan pereket" követően, és legalább egy tucatnyi további embert ítéltek halálra az év eleje óta.

Az ahvázi arabok, a kurdok, valamint a beludzsok önállóságuk kivívását szeretnék elérni.

Az emberi jogi szervezetek kutatásai szerint a kivégzések száma jelentősen megnőtt az előző évhez képest. Forrásaikra hivatkozva "szörnyű szexuális erőszakról és egyéb kínzásokról szóló állításokról" is beszámoltak.

Roya Boroumand, az Abdorrahman Boroumand Központ ügyvezető igazgatója azt mondta, az iráni hatóságok ijesztő mértékben hajtanak végre kivégzéseket.

Dianay Eltahawy, az AI munkatársa arról számolt be, hogy

a kivégzések rendszeresek, miközben a vádlottak elítélésére kínzással hamisított vallomásokat használnak fel a súlyosan igazságtalan perekben.

A nyilatkozó sürgetett minden államot, hogy gyakoroljon egyetemes joghatóságot minden olyan iráni tisztviselő felett, akit alaposan gyanúsítanak a nemzetközi jog szerinti bűncselekmények és az emberi jogok egyéb súlyos megsértése miatt fennálló büntetőjogi felelősséggel.

Az emberi jogi aktivisták évek óta élesen bírálják a halálbüntetés alkalmazását Iránban, mondván, hogy azt az elnyomás eszközeként és tisztességtelen perek után alkalmazzák.

A kivégzések hivatalos számai nem ismertek. Az Amnesty International szerint 2022 első felében legalább 250 embert végeztek ki Iránban, főként kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. A halálos ítéleteket Iránban általában akasztással hajtják végre.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?