Közel 100 embert végeztek ki Iránban az elmúlt két hónapban

Külpol

Az Amnesty International szerint a vádlottak elítélésére kínzással hamisított vallomásokat használnak fel a perekben.

Az iráni hatóságok januárban és februárban legalább 94 embert végeztek ki

– közölte csütörtökön az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet.

Az AI és az Abdorrahman Boroumand Center, egy iráni emberi jogi szervezet, amelynek székhelye az Egyesült Államokban van, közölte, hogy az iráni hatóságok legalább egy ahvázi arabot, 14 kurdot és 13 beludzsot végeztek ki "súlyosan igazságtalan pereket" követően, és legalább egy tucatnyi további embert ítéltek halálra az év eleje óta.

Az ahvázi arabok, a kurdok, valamint a beludzsok önállóságuk kivívását szeretnék elérni.

Az emberi jogi szervezetek kutatásai szerint a kivégzések száma jelentősen megnőtt az előző évhez képest. Forrásaikra hivatkozva "szörnyű szexuális erőszakról és egyéb kínzásokról szóló állításokról" is beszámoltak.

Roya Boroumand, az Abdorrahman Boroumand Központ ügyvezető igazgatója azt mondta, az iráni hatóságok ijesztő mértékben hajtanak végre kivégzéseket.

Dianay Eltahawy, az AI munkatársa arról számolt be, hogy

a kivégzések rendszeresek, miközben a vádlottak elítélésére kínzással hamisított vallomásokat használnak fel a súlyosan igazságtalan perekben.

A nyilatkozó sürgetett minden államot, hogy gyakoroljon egyetemes joghatóságot minden olyan iráni tisztviselő felett, akit alaposan gyanúsítanak a nemzetközi jog szerinti bűncselekmények és az emberi jogok egyéb súlyos megsértése miatt fennálló büntetőjogi felelősséggel.

Az emberi jogi aktivisták évek óta élesen bírálják a halálbüntetés alkalmazását Iránban, mondván, hogy azt az elnyomás eszközeként és tisztességtelen perek után alkalmazzák.

A kivégzések hivatalos számai nem ismertek. Az Amnesty International szerint 2022 első felében legalább 250 embert végeztek ki Iránban, főként kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt. A halálos ítéleteket Iránban általában akasztással hajtják végre.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.