BRÉMA, RADNÓTI, KÁRPÁTI November 9-én egész Németországban megemlékeznek az 1938-as, államilag irányított pogrom, azaz a Kristályéjszaka tragédiájáról - Brémában is, melynek közelében két koncentrációs tábor is mûködött: Bergen-Belsen és a kevésbé ismert Neuengamme. Mindkettõnek voltak magyar foglyai is - az utóbbiban hunyt el Schachter László: a róla még ukrajnai munkaszolgálata idejében készült fényképek és korabeli levelezõlapok is láthatók majd azon a kiállításon, amelyet fia, Kárpáti István rendez az évforduló alkalmából Brémában. A fotóit bemutató Kárpáti István egyéves volt édesapja halálakor, aki mindössze egyszer, a munkaszolgálatból hazaszökve láthatta a gyermekét, mielõtt följelentették és elhurcolták. Az évforduló másik magyar vonatkozású eseményeként megemlékeznek a hatvan éve elhunyt Radnóti Miklósról, akinek versei Dalos György gondozásában, Markus Bieler fordításában, Kõszegi Ábelnek a költõ utolsó napjairól szóló dokumentum-összeállításával teljes, kétnyelvû kötetben jelentek meg.
JELINEK PRÁGÁBAN Az irodalmi Nobel-díj kitüntetettje, Elfriede Jelinek kapta Prága városának idei Kafka-díját (Jelinekrõl szóló cikkünket lásd: A vörös posztó, Magyar Narancs, 2004. október 28.). A nyilvános szerepléstõl irtózó osztrák írónõ röviddel az esemény elõtt lemondta a tízezer dollárral dotált díj átadásán való részvételét (a korábbi kitüntetettek között olyan szerzõk vannak, mint Philip Roth, Ivan Klíma vagy Nádas Péter). Pedig egyúttal megtekinthette volna a bécsi Burgtheater elõadásában Das Werk címû darabját is - ez volt az elsõ német nyelvû elõadás a cseh Nemzeti Színház 121 éves történetében. A kilencedik prágai német nyelvû színházi fesztivál keretében rendezték meg, melynek résztvevõi között volt a Bajor Állami Színház és a Berliner Ensemble is.
MEGHALT JOHN PEEL 65 éves korában elhunyt John Peel, az elmúlt több mint három évtized brit rádiózásának egyik legjelentõsebb alakja. Halálát szívroham okozta, miközben Peruban, Cuzco õsi városában turistáskodott nejével. Népszerûségét és szakmai megbecsülését mindenekelõtt annak köszönhette, hogy pályája során következetesen támogatta a mainstream mellett vagy annak ellenében jelentkezõ irányzatokat és elõadókat, felismerte a tehetséget. Az alulról-kívülrõl érkezõ zenék, a blues, a punk, a reggae vagy a hiphop elsõ lépésben neki köszönhetõen kaptak országos nyilvánosságot a rádióban.
John Ravenscroft néven született, tinédzserként Elvisért lelkesedett. Kötelezõ katonai szolgálata teljesítése után, 1962-ben az Egyesült Államokba utazott, a Kennedy-gyilkosság idején épp egy dallasi rádiónál dolgozott, a hippikorszak Kaliforniában találta. 1967-ben tért vissza Angliába. Elõbb fél éven át a tengeren horgonyzó hajóról sugárzó Radio London nevû kalózrádiónál dolgozott (ekkor vette fel a John Peel nevet), majd - miután a kalózkodás illegálissá vált - a populáris zenére szakosodott BBC Radio One alkalmazta. Nemcsak a neki postázott lemezeket és demoszalagokat játszotta le, hanem stúdióba is hívta a zenekarokat: a Peel Session-részvétel rangot és ugródeszkát jelentett, s az itt készült felvételek idõvel lemezsorozaton is megjelentek. Ken Garner errõl szóló könyve (In Session Tonight: The Complete Radio 1 Recordings) 1993-ban jelent meg. Ráérzett a Doors, Jimi Hendrix, Captain Beefheart, a Pink Floyd, David Bowie vagy Marc Bolan egyéniségére, sokat tett a független kiadók által megjelentetett Fall, Joy Division, Undertones, Smiths, Cocteau Twins, Misty In Roots stb. megismertetéséért, de a Pulp is több mint tíz évvel befutása elõtt járt nála. 1989-ben hívta stúdióba a Nirvanát, legutóbbi nagy felfedezettje a White Stripes volt. Az elsõ számú alternatív dj emlékére a Glastonbury Fesztivál egyik színpada jövõ évtõl az õ nevét viseli.
MORZE
ANGELINA JOLIE DARFURBAN Hihetetlenül rettenetes - e szavakkal jellemezte a darfuri állapotokat Angelina Jolie: az amerikai filmsztár az ENSZ jószolgálati nagyköveteként tett rövid látogatást Szudánban, és intézett felhívást a nemzetközi közösséghez, további erõfeszítéseket sürgetve a válság megoldása, a humanitárius segítségnyújtás érdekében.
YOUSSOU N'DOUR DÍJA A szenegáli énekes kapta Aachenben az UNESCO 2500 euróval dotált idei zenei díját, s ezzel olyan elõdök nyomdokába lépett e téren, mint Leonard Bernstein, Yehudi Menuhin vagy Oscar Peterson.
PAPA WEMBA BEISMERI A párizsi bíróságon Papa Wemba beismerte, hogy része volt afrikaiak Európába csempészésében: az illegális bevándorlók az õ zenekarának tagjaiként érkeztek. A kongói énekes azt állította, neki személyesen csekély szerepe volt mindebben, sokan csak kihasználták a nevét. Ha bûnösnek találják, akár tíz évet is kaphat az 55 éves zenész.
ROMA HOLOKAUSZT EMLÉKMÛ Pécsett, a Lánc utcai rendelõintézet elõtti parkban állították fel a világháborúban Baranya megyébõl elhurcolt és Pécsett bevagonírozott közel 3-4000 cigány emlékmûvét, Horváth Zoltán Jenõ roma szobrászmûvész alkotását. Az elhurcoltak többsége nem tért vissza a deportálásból.
SZÁZEZREN A DINÓKNÁL Átlépte a százezer fõt a megújult Természettudományi Múzeumban látható tollasdinó-kiállítás látogatóinak száma - a december 6-ig nyitva tartó kiállításról bõvebben szeptember 16-i számunkban olvashattak.
BIENNáLE S-O PAUL"BAN A Território Livre (Szabad terület) központi témája jegyében rendezték meg az idei, 26. biennálét a brazíliai S-o Paulóban - a fizikai-földrajzi, társadalmi-politikai és esztétikai megközelítésre egyaránt tág teret nyújtó témára ötvenöt ország mûvészei reflektálnak, többségükben új alkotásokkal, míg a biennále szervezõi nyolcvan mûvészt hívtak meg az Oscar Niemeyer Pavilon 25 ezer négyzetméteres terében rendezett kiállításra. Magyarországot Szarka Péter fotói képviselik. Legutóbb, 2002-ben 670 ezer látogatót vonzott az esemény.
