Cyber hírek

  • 2004. november 4.

Külpol

Képek a Titánról Szerda hajnalban megérkeztek a Földre az elsõ fényképek, amelyeket az amerikai Cassini ûrszonda készített a Szaturnusz bolygó legnagyobb holdjáról, a Titánról. A Cassini a felvételek készítésekor valamivel kevesebb mint 1200 kilométerre haladt el Titán felszínétõl.
A felvételek készítése mellett az ûreszköz adatokat is gyûjtött, radarral térképezte fel a Szaturnusz-hold felszínét. A Titán nagyobb, mint a Merkúr vagy a Plútó bolygó, és az egyetlen olyan hold, amelyet a jelenlegi ismeretek szerint atmoszféra ölel körül. Ez olyan sûrûségû, hogy a Földrõl még a legnagyobb felbontású távcsõvel sem lehet megpillantani a Titán felszínét. A szakértõk azt feltételezik, hogy a Titán felszínén folyékony metán- és etántengerek vannak, nitrogénban gazdag légköre pedig ahhoz hasonlítható, mint amilyen a Földé volt több milliárd évvel azelõtt, hogy felszínén kialakult az élet. Ennek lehetõségét egyébként a Titánon kizárják a rendkívüli hideg miatt. A Cassini által szállított Huygens szondát még az idén leeresztik a holdra.

Ismeretlen emberfaj Egy indonéz szigeten eddig ismeretlen emberfajra leltek. A felfedezés az utóbbi ötven év legfontosabb paleoantropológiai lelete, amely radikálisan megváltoztathatja az emberi evolúcióról kialakult képet. Tizenháromezer évvel ezelõtt élt az a felnõtt nõ, akinek koponyáját és csontjait - illetve a faj további hat képviselõjének maradványait - a Jáva szigetének keleti csúcsánál található Flores-szigeti Liang Bua mészkõbarlangban találták meg, írta az Index a New Scientist nyomán. A nõi csontvázat hivatalosan LB1-nek nevezték el, de mint minden lelet, ez is azonnal kapott becenevet: Ebuként emlegetik a kutatók. Ebut máris a Homo nemzetség új emberfajaként jellemzik, a sziget neve után Homo floresiensisként. A leletek vizsgálata során kiderült, hogy a faj egyedei körülbelül egy méter magasak voltak, és az agyuk nem volt nagyobb egy grépfrútnál. A barlangban a csontvázak mellett ugyanabból a korból származó kõeszközöket találtak, továbbá állati maradványokat is: patkány-, denevér- és halleleteket, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Homo floresiensis a barlangban lakott és fõzött is. A felfedezés azt is bizonyítja, hogy kisméretû aggyal rendelkezõ intelligens emberfajok is kifejlõdtek az õstörténet során.

Influenzajárvány A világ egy hatalmas influenzajárvány kitörésének határán áll, ez több mint egymilliárd életet követelhet, mondta Dimitrij Lvov, az Orosz Virológiai Kutatóintézet vezetõje egy RIA-Novisztyi hírügynökség által szervezett sajtótájékoztatón csütörtökön - adta hírül az Index a Moscow News nyomán. A szakértõ nem határozta meg, hogy szerinte pontosan mikor fog mindez bekövetkezni, de valószínûnek tartotta, hogy a járvány még idén elkezdõdik. Az akadémikus úgy véli, a járványt az úgynevezett madárinfluenza vírustörzse okozhatja majd. "A halálozási ráta azok között, akik megkapják ezt a fajta influenzát, hetven százalék" - tette hozzá. Lvov felhívta az orosz hatóságok figyelmét a felkészülésre. Idén januárban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelmeztetett arra, hogy a madárinfluenza emberek millióinak életét is kiolthatja, ha a legveszélyesebb vírustörzs egyesül az emberi influenza H3N2 nevû változatával. Az 1918-19-es influenza-világjárvány a becslések szerint ötvenmillió ember életét is kiolthatta. További járványok törtek ki 1957-58-ban, valamint 1968-69-ben, ez utóbbi során fejlõdött ki az influenza jelenleg terjedõ H3N2 vírusa.

Mesterséges agy Mesterséges "agyat" hoztak létre a Floridai Egyetem (University of Florida) kutatói huszonötezer élõ idegsejtbõl, melyeket egy patkány agyából vettek ki, közölte honlapján az egyetem. "Az érdekel minket, hogy hogyan végez számításokat az agy" - mondta Thomas DeMarse, az egyetem orvos-mérnök professzora, a kutatás vezetõje. A DeMarse-féle kísérleti agy képes volt egy F-22-es vadászgép-szimulátorral kommunikálni, egy úgynevezett multielektróda-tömb és egy átlagos asztali számítógép segítségével. "Lényegében ez egy tál, hatvan, összekötött elektródával az alján - magyarázta DeMarse. - Erre raktuk a patkányokból származó, élõ agykérgi neuronokat, amik gyorsan elkezdték újra összekötni magukat, élõ idegsejthálózatot, agyat hozva így létre." Eleinte a repülõ félrehúzott, mert az agy még nem találta ki, hogyan is kéne irányítania a "testét", de aztán a neuronok megtanulták stabilizálni a repülõt. Bár az agy jelenleg képes elvezetni a repülõt tiszta égbolton és viharban, hurrikán erejû széllökések között is, a cél jóval alapvetõbb: megérteni, hogy az idegsejtek hogyan mûködnek hálózatként, mondta DeMarse. A mesterséges agyak egyszer képesek lesznek pilóta nélküli repülõket vezetni vagy más olyan feladatokat elvégezni, melyek embereknek veszélyesek lehetnek, vélekednek a kutatók.

MORZE

Dohánymentes cigaretta Egy svájci cég piacra dobta a dohány- és füstmentes cigarettát. Az álcigarettában egy fûtõszál melegíti fel szíváskor a levegõt, amely - az aromát és nikotint tartalmazó részen keresztülhatolva - füstszûrõn át jut a dohányos szervezetébe.

õssejtkutatás Engedélyezte a spanyol kormány az embriókon végzett, tudományos célú õssejtkutatásokat. A kutatásokat olyan embriókon lehet csak végezni, amelyeket termékenységi kezelésekhez hoztak létre, de aztán lefagyasztották õket, mert már nem volt rájuk szükség.

Hipoallergén macska A San Franciscóban mûködõ Allerca biotechnológiai vállalat olyan génmódosított macska kitenyésztését tervezi, amely az embereknél nem vált ki allergiás reakciót. Az Allerca évi 200 ezer állat értékesítésével számol.

Szuperszámítógép A Silicon Graphics legújabb szuperszámítógépe, az USA ûrkutatási hivatalA számára készített Columbia több mint másfélszer nagyobb teljesítményre képes, mint az eddigi csúcstartó, az IBM Blue Gene/L. A százhatvanmillió dolláros számítógépet a NASA ûrmissziók és ûridõjárás szimulációjára használja.

Kopaszodáskalkulátor A múlt héten csaknem félmillió felhasználó kereste fel a glatzen-rechner.de weboldalát. A tudományos igényû kopaszodásmérõ segítségével néhány kattintás után bárki megtudhatja, milyen esélyei vannak teljes hajzatának elvesztésére, és ez a szerencsétlen helyzet várhatóan mikor következik be.

Hazafias vírus A hazafias számítógépvírusként elhíresült Zafi múlt héten megjelent változata a Google és a Microsoft mellett a magyar miniszterelnök hivatalos weboldala ellen indít túlterheléses támadást a fertõzött számítógépekrõl.

Elektronikus karperec A feleségük bántalmazása miatt elítélt spanyol férfiakat a jövõben elektronikus karkötõ viselésére kötelezik. Az érintett nõk mobiltelefonhoz hasonló eszközt kapnak, amely pontosan jelzi, ha a velük való találkozástól eltiltott férjük 500 méternél közelebb tartózkodik.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.