Kulturális hírek

  • 2004. augusztus 26.

Külpol

SZARAJEVÓ TÍZ ÉVE Augusztus 28-ig tart a Szarajevói Nemzetközi Filmfesztivál, ahol mindössze kilenc film verseng a díjakért (albán, bolgár, horvát, macedón, román, szlovén és szerbia-montenegrói produkciók), miközben összesen 44 ország 180 filmjét vetítik - de Szarajevó esetében nem a díjak a leglényegesebbek, hanem maga a fesztivál. Amikor 1995-ben, elsõ alkalommal megrendezték, még háború dúlt, a bosnyák fõvárost a környezõ hegyekrõl lõtték: az esemény a város élniakarását és a nemzetközi közösség szolidaritását jelképezte.
Akkor 15 ország 37 filmjét sikerült bejuttatni az ostromlott városba, több mint 15 ezer nézõ merészkedett el a vetítésekre, magyar részrõl Fekete Ibolya filmrendezõ volt jelen vendégként. 1996-ban 25 ezer fõre nõtt a közönség, húsz ország tudósítói számoltak be többek között arról, hogy Lars von Trier mûve, a Hullámtörés nyerte a fõdíjat. Az 1997-es fesztivált a helyszínhez és a helyzethez kapcsolódó filmek keretezték (Ademir Kenovic: The Perfect Circle és Michael Winterbottom: Welcome to Sarajevo), elsõ alkalommal kedveskedtek a gyerekeknek (101 kiskutya, Pocahontas, Oroszlánkirály stb.), a rövidfilmek között pedig bemutatták Iványi Marcell cannes-i díjnyertes munkáját (A szél). 1998-ban, immár békésebb körülmények között, két magyar film is szerepelt a programban (Gyöngyössy Bence: Cigánytörvény, Sas Tamás: Presszó). 2000-ben Tarr Béla meghívást kapott a zsûribe.

HITLER VÉGNAPJAI Szeptember közepén kezdik játszani a német mozik Oliver Krumbiegel Der Untergang címû filmjét: az Adolf Hitler életének utolsó napjairól szóló, 13,5 millió eurós produkció fõszerepét Bruno Ganz alakítja - a rendezõ tanácsadójaként is szerepet vállaló Joachim Fest, Hitler egyik életrajzírója szerint hátborzongatóan hitelesen. A filmet részben az õ, hasonló címû könyve, részben a nemrég elhunyt Traudl Junge, a diktátor titkárnõje visszaemlékezései nyomán forgatták.

AZ ELLOPOTT SIKOLY Vasárnap, fényes nappal, fekete maszkot viselõ, fegyveres rablók ellopták Edvard Munch két képét a festõ oslói múzeumából: pisztolyt tartottak a Munch-Museet egyik nõi alkalmazottja fejéhez, s miközben a tárlatlátogatók a földön feküdtek, letépték a falról az 1893-ban festett Sikolyt és az itt látható, 1893-94-es Madonnát, majd egy kívül várakozó autóval elmenekültek. Kamera rögzítette, ahogy a képekkel a kocsi felé igyekeznek. A közismertségük miatt a mûkereskedelemben gyakorlatilag eladhatatlan képeket kivágták keretükbõl, ezeket azóta megtaláltak, akárcsak a rablók által használt, lopott Audit. Az expresszionizmus egyik emblematikus alkotását, a Sikolyt Munch négy változatban festette meg, az oslói Nemzeti Galériában lévõt 1994-ben, a lillehammeri téli olimpia nyitó napján ellopták, de a rendõrség pár hónappal késõbb megtalálta. "Nem õriztük megfelelõen kulturális kincseinket. Meg kell tanulnunk ezt a leckét" - nyilatkozta Valgerd Svarstad Haugland kulturális miniszter.

COUNT BASIE 100 ÉVE Noha nincs körülötte túl nagy felhajtás, különleges CD-boxok sem jelentek meg, a dzsesszrajongók azért világszerte megemlékeztek Count Basie születésének századik évfordulójáról. A nagyzenekari szving egyik legfontosabb alakja 1904-ben, New Jerseyben született, grófi mûvésznevét a hercegi Duke Ellington és a királyi Nat King Cole példájára vette fel, zenekara elsõ lemezét 1937-ben készítette. Játékát a "takarékosság" jellemezte, gyakran csak egy kézzel pötyögött a billentyûkön, a másikkal vezényelt. A nevét viselõ Count Basie Orchestra a mai napig aktív, Bill Hughes irányítása alatt. Basie 1980-as turnéján búcsúzott az európai pódiumtól, 1984-ben hunyt el. Emlékére online projektet indított a bajor dzsesszintézet (www.bayerisches-jazzinstitut.de/public/basie/index.html).

MORZE

MALKOVICH MINT KLIMT John Malkovich alakítja Gustav Klimt szerepét a festõrõl szóló, a chilei Raoul Ruiz által rendezendõ filmben. A vásznain megelevenedõ asszonyok szerepeiben a francia Laetitia Casta és a német Veronica Ferres ragyog majd.

GYÁSZ 82 éves korában elhunyt Elmer Bernstein: az amerikai komponista több mint 200 mozi- és tévéfilm zenéjét írta. Tizennégyszer jelölték Oscar-díjra, egyszer nyert (George Roy Hill: Thoroughly Modern Millie, 1967), de az õ munkája A hét mesterlövész, a Being John Malkovich, A rettegés foka, a Szellemirtók zenéje is.

Forgatás közben életét vesztette Neal L. Fredericks: a The Blair Witch Project operatõre a Cross Bones címû film egyik jelenetét vette fel, amikor az õt szállító egymotoros Cessna 206-os Floridánál a tengerbe zuhant. 35 éves volt. A rendezõ Daniel Zirilli, a producer, a pilóta és a kameraman ki tudott menekülni a roncsból, de az operatõrnek már nem volt ideje kiszabadítani magát a biztonsági öv szorításából, mielõtt a gép elsüllyedt.

BARENBOIM ZENE"VODÁJA Daniel Barenboim, a berlini Staatsoper fõ-zeneigazgatója zeneóvodát alapított Ramallahban. Az argentin születésû, izraeli állampolgársággal is rendelkezõ karmester a Clarin címû argentin napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy paradox módon a palesztin civil társadalom szervezetlensége - a normák és a bürokrácia hiánya - megkönynyítette a szeptember elsején nyitó intézmény beindítását. A közel-keleti megbékélést a maga módján segítendõ, Barenboim 1999-ben életre hívta a zsidó és arab zenészeket egyesítõ, West Eastern Divan nevû ifjúsági zenekart.

A BMG ÁRPOLITIKÁJA Új árpolitikát vezet be a BMG: az internetes letöltések és számítógépes CD-másolások hatására reagáló - s a Sonyval egyesülõ - német lemezkiadó hamarosan háromféle árban, háromféle tálalásban dobja piacra kiadványait: a 9,99 euróba kerülõ olcsó változat olyan, mint egy írott CD, rendes borítója sincs, a normál változatot 12,99-ért adják, a luxuskiszerelésû pedig 16,99-be kerül, de egy 76 oldalas füzet és egy exkluzív internetes ajánlat is jár hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.