Kulturális hírek

  • 2002. december 5.

Külpol

ROMÁK ÉS SIMPSONOK A Viasat 3 kereskedelmi tévécsatornának írott levelében Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman kifogásolta, hogy
A Narancs értesülése szerint a Millenárison december 31-ig nyitva tartó kiállítás szervezői tárgyalásokat folytatnak a Fővárosi Önkormányzattal arról, hogy a zárás után a kiállított anyag egy részét (az ipari műselymekre nyomtatott tablókat) a 2-es és 3-as metró megállóiban mutassák be (hasonló történt korábban a kisföldalatti állomásain is). "riási késéssel, de végre kész a jegy mellé járó ingyenes térkép, december 11-től lesz megtekinthető a kiállítás internetes oldala (www.millenaris.hu), kapható a katalógus, és folyik az anyag CD-ROM-változatának elkészítése is. A csarnok további hasznosításáról annyi bizonyos, hogy kulturális célt szolgál majd, de állandó múzeum nem lesz belőle; a következő nagyobb szabású, ideiglenes kiállítás témája a "jövőkép" lehet.

n MEGHALT KAREL REISZ A 76 éves korában Londonban elhunyt cseh származású filmrendező az 1950-60-as évek fordulóján a brit film megújulását hozó Free Cinema mozgalom egyik elindítója volt. Ostravában született, 11 éves korában elárvult, miután szüleit koncentrációs táborba vitték. Angliába települvén, a világháború utolsó két évében a Királyi Légierő cseh állományában szolgált. Az 50-es években rövid-, dokumentum- és reklámfilmekkel kezdett (We Are The Lambeth Boys; Momma Don´t Allow - utóbbit Tony Richardsonnal közösen rendezte, s ő volt a producere Lindsey Anderson több munkájának, például az Egy ember árának is). Első játékfilmje, az Alan Sillitoe írása nyomán forgatott Szombat este, vasárnap reggel Albert Finney főszereplésével a korszak alapműveinek egyike (képünkön épp ő reggelizik a filmben). Vanessa Redgrave-vel készítette el az Isadorát, Meryl Streeppel és Jeremy Ironsszal - immár Amerikában - A francia hadnagy szeretőjét, Jessica Lange főszereplésével pedig a Sweet Dreamst (alakításával Streep és Lange Oscar-jelöltségig jutott). Utolsó filmjét, az Everybody Winst 1990-ben rendezte, Nick Nolte és Debra Winger főszereplésével.

n SODERBERGH SOLARISA Harminc évvel Andrej Tarkovszkij után Steven Soderbergh is elkészítette a maga Solaris-verzióját Stanislaw Lem regénye nyomán. Az Amerikában most bemutatott film főszerepét George Clooney alakítja, partnere Natascha McElhone.

n VESZÉLYBEN AZ ALTERNATÍV ISKOLáK "Nem hisszük, hogy a kormánynak szándéka lenne a közszolgálatot ellátó független iskolák tönkretétele, mégis az a helyzet, hogy a törvényi előírásból fakadó többletteher a legtöbb intézményfenntartó számára ilyen következménnyel járhat" - fogalmaz az Alapítványi és Magániskolák Elnökségének (AME) állásfoglalása, mert a parlament előtt lévő költségvetési törvény tervezetében szereplő tanulói alapú normatíva csak részben fedezi az 50 százalékos közalkalmazotti bérfejlesztés teljesítéséhez szükséges összeget, amelyet októbertől ez év végéig a kormány biztosított. Az AME javaslata szerint a költségvetésnek külön tartalékot kellene tartalmaznia a kiegészítő támogatásra szoruló alapítványi és magániskolák ellehetetlenülésének megelőzésére, mert adatokkal tudják alátámasztani, hogy ezeknek csak "kis hányada működik jövedelemszerzési céllal", többségük általában kevesebb pénzből gazdálkodik, mint egyházi és önkormányzati társaik, s ugyanúgy közszolgálati, ráadásul sok esetben (például a hátrányos helyzetű gyerekek iskolázásában) hiánypótló feladatot látnak el. Horn György, az AME elnöke ezzel kapcsolatban a Narancsnak elmondta: tárgyalásaik során a koalíció kinyilvánította a szándékát, hogy kiegészítő támogatás útján megoldást találjanak a problémára.

n MÛKINCSPER: FOLYT. KÖV. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Herzog-perben hozott elsőfokú ítéletet, s új per lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot, amely tavaly októberi, nem jogerős ítéletében arra kötelezte a magyar államot, a Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát, hogy adjanak vissza tíz értékes festményt Herzog Mór Lipót Amerikában élő örökösének, Martha Nierenbergnek. Az állam megfellebbezte az elsőfokú ítéletet. Most, a Legfelsőbb Bíróság ítélete nyomán kezdődhet minden elölről: a felperesnek bizonyító erejű adatokkal kellene szolgálnia egyrészt a hagyaték felosztásával kapcsolatban, másrészt azt kellene egyértelműen bebizonyítania, hogy a második világháború után vitatott körülmények között állami tulajdonba került képek ellenében nem részesültek tényleges kárpótlásban az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás keretében. A Simpson család című rajzfilmsorozat még augusztusban sugárzott egyik epizódja a hazai cigányokkal szembeni előítéletek erősítésére alkalmas, sértő megjegyzést tartalmaz: e szerint a romák nem tudnak alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz. A tévécsatorna a Reuters tudósítása szerint elismerte: ilyen esetekben a magyar szinkron valóban enyhíthetne az angol eredeti sértő sztereotípiáin. Áprilisban Rio de Janeirótól kellett elnézést kérnie a Simpsons producerének, mert egy másik epizódban patkányok és majmok elárasztotta helyként emlegették a brazil várost.

n FATWA NIGÉRIÁBAN Az iszlám törvénykezést elsőként alkalmazó nigériai állam, Zamfara kormányzóhelyettese, Mamuda Aliyu Dallatun Shinkafi "a nép kívánságára" és helybéli iszlám szervezetek kérésére hivatkozva kimondta a fatwát - vagyis a halálos ítéletet - arra az újságírónőre, akinek az időközben Londonba menekített Miss World versenyt megelőző cikke kétszáznál több halálos áldozattal járó zavargást váltott ki Kaduna városában. A muzulmánok sértőnek találták prófétájukra nézve, hogy Isioma Daniel azt írta: Mohammed a szépségek közül választana feleséget. A fiatal újságírónő, aki röviddel cikke megjelenése előtt tért haza angliai továbbképzéséről, azóta az Egyesült Államokba menekült, lapja, a ThisDay pedig bocsánatot kért az egyáltalán nem sértésnek szánt szöveg miatt. A Reuters ezzel kapcsolatban idézi a szaúd-arábiai iszlámügyi minisztérium illetékesét, aki szerint amennyiben a szerző bocsánatot kért (itt ez történt), nem lett volna szabad kimondani a fatwát.

n DÍJ Első regénye, a Der Schwimmer elismeréseként Zsuzsa Bánk veheti át januárban a hamburgi Literaturhaus tízezer euróval dotált Mara Cassens-díját. A mecénásnő 1970-ben alapította díját minden évben a legjobbnak ítélt német nyelvű első regény szerzője kapja. Zsuzsa Bánk 1965-ben született, Frankfurt am Mainban él, újságíróként, lapszerkesztőként dolgozik.

Figyelmébe ajánljuk