Lehet, mégsem Pressman diktálta a Magyarországot bíráló amerikai jelentést

  • narancs.hu
  • 2025. április 9.

Külpol

Szijjártó ezt állította, ám a Fehér Ház a Telex kérdésére azt válaszolta, a legkiválóbb közgazdászok munkája a magyar kormány korrupcióját is említő dokumentum.

Az amerikai kereskedelem előtt álló akadályokat vette számba az a jelentés, amelyet a hvg.hu írása szerint közvetlenül az előtt publikált az Amerikai Egyesült Államok, hogy Donald Trump elnök bejelentette volna a világ számtalan országát hátrányosan érintő  új vámtarifákat.

A 397 oldalas dokumentumban, ahogy a Válasz Online írta, többek között az áll, hogy Magyarországon a közbeszerzési rendszer korrupt, és emiatt aggódnak az itt működő amerikai vállalatok. 

Ahogy ez megjelent a magyar sajtóban, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is reagált, mondván, ez a jelentés az Egyesült Államokban 1974 óta minden évben elkészül, és ezt a mostanit még Joe Biden elnöksége idején írták. Az észrevételeket tavaly októberig kellett benyújtani hozzá, még az elnökválasztás előtt. A miniszter állítja, ez az oka annak, hogy Magyarországról így írnak benne.

Szerinte a szöveg „Magyarországra vonatkozó részeit David Pressman diktálta”, a korábbi amerikai nagykövet, aki „gyakorlatilag a magyar ellenzék vezetőjeként viselkedett”. 

A Telex ezért megkérdezte a Fehér Házat, hogyan kommentálja az amerikai kormány Szijjártó Péter állítását. Anna Kelly helyettes szóvivő ezt írta: 

„Nincs mit hozzátennünk a kormányzat által összeállított vám- és nem vámjellegű akadályok listájához, amelyet hazánk legkiválóbb közgazdászai készítettek

annak érdekében, hogy kereskedelempolitikánk Amerika érdekeit szolgálja”.

A lap emlékeztet, hogy a korrupció kényes téma a magyar–amerikai kapcsolatokban, nem csak azóta, hogy Rogán Antal Miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert amerikai szankciós listára tették, és egyelőre vonakodnak onnan levenni.

Az étolajgyártó és -forgalmazó amerikai cég, a Bunge szeretett volna tisztább viszonyokat e termék magyarországi kereskedelmében, és egy vállalkozó azt ígérte, kenőpénzért el tudná intézni a problémát. A cég az amerikai nagykövetséghez fordult, és ezután, 2014 októberében kitiltottak az Egyesült Államokból hat embert, akit az üggyel az amerikai hatóságok összefüggésbe hoztak, így Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét. Az Egyesült Államok elnöke akkor is Donald Trump volt.

A címlapképen David Pressman korábbi amerikai nagykövet látható

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.