Lézeres légvédelmi rendszert tesztelt Izrael

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. április 14.

Külpol

Rakéták és drónok megsemmisítésére szolgál, olcsóbb, mint a Vaskupola. A teszt sikerült.

Sikeresen tesztelték Izraelben a világon elsőként a rakéták és drónok megsemmisítésére szolgáló  lézeres légvédelmi rendszert – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön.

Az izraeli védelmi minisztérium bejelentette, hogy a fegyverfejlesztési osztály és a Rafael Advanced Defense Systems nevű fegyvergyártó vállalat mérnökei a napokban sikeres teszteket hajtottak végre repeszek, rakéták, páncéltörő rakéták és drónok elfogására lézersugarakkal.

Az újonnan kifejlesztett lézeres légvédelmi rendszer alapvető részeit hamarosan átadják a légierőnek, ahol felállítanak egy „Fénypajzs” nevű egységet, még mielőtt egy-két év múlva hadrendbe állítanák az új fegyvert.  

„Világviszonylatban is történelmi eseményről van szó, először képes egy ország tüzelő és elfogó energiafegyverekkel harcolni” – jelentette ki csütörtökön Janiv Rotem dandártábornok, a védelmi minisztérium kutatási-fejlesztési osztályának vezetője.  

„Az elmúlt hónapokban heti hét napon át, napi 24 órában dolgoztunk a déli kísérleti terepen, miután 2019-ben kifejlesztettük a nagy teljesítményű, száz kilowattos lézersugár-kilövőt. A csapatok éjjel-nappal dolgoztak, hogy elérjék a célt, és minden lövési kísérlet sikeres legyen húsvétig – és így is lett” – tette hozzá.

„A lézerprojekt Izrael Állam technológiai erejéről tanúskodik, amely továbbra is őrzi minőségi előnyét a fenyegetésekkel és kihívásokkal teli terepen. A rendszer körülbelül egy éven belüli üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy a hadsereg jobb védelmet nyújtson az izraeli állampolgároknak” – méltatta a fejlesztési sikert Benjamin Ganz védelmi miniszter.

Ezután lézeres védelmi rendszereket terveznek a háborúban manőverező szárazföldi erők számára, és létrehozzák a légierő repülőgépeiről indítható lézersugarat is, támadóeszközként.

Izrael már március közepén bejelentette, hogy lézerágyúkkal működő rakétavédelmi rendszer telepítését tervezi első lépésben a gázai határra, ahol a rendszer szinte elhanyagolható üzemeltetési költségekkel fogja el majd a szomszédos izraeli települések felé kilőtt rakétákat, drónokat és aknalövedékeket. Az új védelmi fegyverek fókuszált, nagy hatótávolságú, 100 kilowatt erősségű lézersugarakat használnak, amelyek 10 kilométeres hatótávolságig képesek a rakéták, a drónok és az aknavető lövedékek megsemmisítésére.

A jelenleg működő Vaskupola légvédelmi rendszertől eltérően a lézerrendszer képes lesz a rakétákat már az ellenséges terület felett elfogni, még mielőtt elérnék Izraelt. A rendszer nem igényel folyamatosan drága, egyenként sokezer dollárba kerülő elfogórakéta-utánpótlást.

A Vaskupola rakétái több tízezer sékelbe (több mint egymillió forintba) kerülnek, a lézeres elfogáshoz viszont csak néhány sékel (legfeljebb ezer forint) árú elektromosság szükséges.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.