Lézeres légvédelmi rendszert tesztelt Izrael

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. április 14.

Külpol

Rakéták és drónok megsemmisítésére szolgál, olcsóbb, mint a Vaskupola. A teszt sikerült.

Sikeresen tesztelték Izraelben a világon elsőként a rakéták és drónok megsemmisítésére szolgáló  lézeres légvédelmi rendszert – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet csütörtökön.

Az izraeli védelmi minisztérium bejelentette, hogy a fegyverfejlesztési osztály és a Rafael Advanced Defense Systems nevű fegyvergyártó vállalat mérnökei a napokban sikeres teszteket hajtottak végre repeszek, rakéták, páncéltörő rakéták és drónok elfogására lézersugarakkal.

Az újonnan kifejlesztett lézeres légvédelmi rendszer alapvető részeit hamarosan átadják a légierőnek, ahol felállítanak egy „Fénypajzs” nevű egységet, még mielőtt egy-két év múlva hadrendbe állítanák az új fegyvert.  

„Világviszonylatban is történelmi eseményről van szó, először képes egy ország tüzelő és elfogó energiafegyverekkel harcolni” – jelentette ki csütörtökön Janiv Rotem dandártábornok, a védelmi minisztérium kutatási-fejlesztési osztályának vezetője.  

„Az elmúlt hónapokban heti hét napon át, napi 24 órában dolgoztunk a déli kísérleti terepen, miután 2019-ben kifejlesztettük a nagy teljesítményű, száz kilowattos lézersugár-kilövőt. A csapatok éjjel-nappal dolgoztak, hogy elérjék a célt, és minden lövési kísérlet sikeres legyen húsvétig – és így is lett” – tette hozzá.

„A lézerprojekt Izrael Állam technológiai erejéről tanúskodik, amely továbbra is őrzi minőségi előnyét a fenyegetésekkel és kihívásokkal teli terepen. A rendszer körülbelül egy éven belüli üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy a hadsereg jobb védelmet nyújtson az izraeli állampolgároknak” – méltatta a fejlesztési sikert Benjamin Ganz védelmi miniszter.

Ezután lézeres védelmi rendszereket terveznek a háborúban manőverező szárazföldi erők számára, és létrehozzák a légierő repülőgépeiről indítható lézersugarat is, támadóeszközként.

Izrael már március közepén bejelentette, hogy lézerágyúkkal működő rakétavédelmi rendszer telepítését tervezi első lépésben a gázai határra, ahol a rendszer szinte elhanyagolható üzemeltetési költségekkel fogja el majd a szomszédos izraeli települések felé kilőtt rakétákat, drónokat és aknalövedékeket. Az új védelmi fegyverek fókuszált, nagy hatótávolságú, 100 kilowatt erősségű lézersugarakat használnak, amelyek 10 kilométeres hatótávolságig képesek a rakéták, a drónok és az aknavető lövedékek megsemmisítésére.

A jelenleg működő Vaskupola légvédelmi rendszertől eltérően a lézerrendszer képes lesz a rakétákat már az ellenséges terület felett elfogni, még mielőtt elérnék Izraelt. A rendszer nem igényel folyamatosan drága, egyenként sokezer dollárba kerülő elfogórakéta-utánpótlást.

A Vaskupola rakétái több tízezer sékelbe (több mint egymillió forintba) kerülnek, a lézeres elfogáshoz viszont csak néhány sékel (legfeljebb ezer forint) árú elektromosság szükséges.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.