„Egy kávéházban kellett volna felrobbantanom magamat” – vallotta a párizsi terrortámadások egyetlen életben maradt elkövetője

Külpol

Salah Abdeslam azt mondta, az utolsó pillanatban meggondolta magát.

A 32 éves, francia állampolgárságú Salah Abdeslam, a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadások ügyében indult per fővádlottja, szerdán a párizsi különleges esküdtszék előtt azt vallotta, a merényletek éjszakáján a város északi részén, egy kávéházban kellett volna öngyilkos merényletet elkövetnie, azonban az utolsó pillanatban meggondolta magát. „Bementem a kávéházba, rendeltem egy italt, láttam az embereket magam körül és azt mondtam, hogy nem, nem teszem meg” – állítja a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja.

Elmondta, a támadások tervéről két nappal korábban, Abdelhamid Abaaoudtól értesült, aki gyerekkori barátja volt. Abdeslam 2015. november 13-án előbb a Stade de France stadionhoz szállított három öngyilkos merénylőt, ezután indult el abba a bárba, ahol a testére erősített robbanóövvel fel kellett volna robbantania magát. Ezt végül nem tette meg, állítása szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát.

2015. november 13-án Párizs több pontján is terrortámadásokat hajtottak végre. A város különböző helyein, szinte egyidőben történtek robbantások és kezdődtek lövöldözések. A merényletekben összesen 131 ember vesztette életét, legtöbben a Bataclan nevű szórakozóhelyen, ahol a koncertterembe berontó terroristák túszokat is ejtettek. A terrotámadásban nyolcan vettek részt, közülük többen meghaltak az akció közben. Abdelhamid Abaaoudot, akit a terrorakció irányítójának tartottak, öt nappal később ölte meg a francia rendőrség. Salah Abdeslamot 2016. március 18-án Brüsszelben fogta el a belga antiterrorista kommandó, április végén adták át a francia hatóságoknak. A párizsi terrortámadást az Iszlám Állam vállalta magára.

A robbanóövet tíz nappal később egy elővárosi kerületben találták meg. A szerkezetről a szakértők megállapították, hogy nem működött, azt azonban nem sikerült tisztázni, hogy a vádlott megpróbálta-e használni vagy sem. Abdeslam egyébként egy később előkerült, az Iszlám Államhoz intézett levelében azt írta: megpróbálta használni az övet, de az nem működött.

(Címlapképünkön balra Salah Abdeslam)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.