„Egy kávéházban kellett volna felrobbantanom magamat” – vallotta a párizsi terrortámadások egyetlen életben maradt elkövetője

Külpol

Salah Abdeslam azt mondta, az utolsó pillanatban meggondolta magát.

A 32 éves, francia állampolgárságú Salah Abdeslam, a 2015. november 13-ai párizsi terrortámadások ügyében indult per fővádlottja, szerdán a párizsi különleges esküdtszék előtt azt vallotta, a merényletek éjszakáján a város északi részén, egy kávéházban kellett volna öngyilkos merényletet elkövetnie, azonban az utolsó pillanatban meggondolta magát. „Bementem a kávéházba, rendeltem egy italt, láttam az embereket magam körül és azt mondtam, hogy nem, nem teszem meg” – állítja a merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja.

Elmondta, a támadások tervéről két nappal korábban, Abdelhamid Abaaoudtól értesült, aki gyerekkori barátja volt. Abdeslam 2015. november 13-án előbb a Stade de France stadionhoz szállított három öngyilkos merénylőt, ezután indult el abba a bárba, ahol a testére erősített robbanóövvel fel kellett volna robbantania magát. Ezt végül nem tette meg, állítása szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát.

2015. november 13-án Párizs több pontján is terrortámadásokat hajtottak végre. A város különböző helyein, szinte egyidőben történtek robbantások és kezdődtek lövöldözések. A merényletekben összesen 131 ember vesztette életét, legtöbben a Bataclan nevű szórakozóhelyen, ahol a koncertterembe berontó terroristák túszokat is ejtettek. A terrotámadásban nyolcan vettek részt, közülük többen meghaltak az akció közben. Abdelhamid Abaaoudot, akit a terrorakció irányítójának tartottak, öt nappal később ölte meg a francia rendőrség. Salah Abdeslamot 2016. március 18-án Brüsszelben fogta el a belga antiterrorista kommandó, április végén adták át a francia hatóságoknak. A párizsi terrortámadást az Iszlám Állam vállalta magára.

A robbanóövet tíz nappal később egy elővárosi kerületben találták meg. A szerkezetről a szakértők megállapították, hogy nem működött, azt azonban nem sikerült tisztázni, hogy a vádlott megpróbálta-e használni vagy sem. Abdeslam egyébként egy később előkerült, az Iszlám Államhoz intézett levelében azt írta: megpróbálta használni az övet, de az nem működött.

(Címlapképünkön balra Salah Abdeslam)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.