Macron ébredésre szólította fel Európát

  • narancs.hu
  • 2023. április 10.

Külpol

Emmanuel Macron francia államfő szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben.

„A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne” a tajvani kérdésben bárkit is, és

„alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz”

– jelentette ki a francia elnök a Les Échos című napilapban vasárnap megjelent interjúban.

A vezető francia gazdasági lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal pekingi látogatásán, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval. A francia elnök „ébredésre” szólította fel Európát.

„A mi prioritásunk nem az, hogy alkalmazkodjunk mások mentetrendjéhez a világ minden térségében”

– fogalmazott Emmanuel Macron.

 
 
A hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök (j) Hszi Csin-ping kínai államfő társaságában a dél-kínai Kuangtung (Guangdong) tartománybeli Kuangcsouban 2023. április 7-én.
Fotó: Jacques Witt / MTI/AP/SIPA Pool
 

A francia elnök pénteken Pekingben tárgyalt a tajvani kérdésről Hszi Csin-ping kínai elnökkel. „A megbeszélés tartalmas és őszinte volt” a két fél között „a térség feszültségeinek felhalmozódásáról” – tudatta a francia elnöki hivatal.

Emmanuel Macron szerint Európa feladata a „stratégiai autonómiájának” a megalkotása, s ezért az interjúban óva intett a Kína és Egyesült Államok közötti kétpólusú ellentét felgyorsulásától, amely miatt „sem idő, sem pénzügyi eszközök nem maradnak a stratégiai autonómia” létrehozására.

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus, ha marad néhány évünk megalkotni azt”

– mondta a francia elnök.

„Paradoxon lenne, hogy éppen akkor, amikor egy valódi európai stratégiai autonómia alapjait helyezzük el, elkezdenénk az amerikai politikát követni, pánikszerűen” - tette hozzá. A francia elnök üdvözölte, hogy az Európai Unión belül „megnyerte az ideológiai csatát”. „Mondhatnánk, hogy öt éve az európai szuverenitás még nem létezett” – vélekedett. Szorgalmazta az európai „védelmi politika megerősítését”, valamint „a nukleáris és a megújuló energiák érdekében folytatott küzdelem felgyorsítását”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.