Macron újabb fölényes győzelme megint bebizonyította, hogy a lázadás éve csak Orbán lázálmaiban létezik

  • narancs.hu
  • 2017. június 19.

Külpol

A franciák is fellázadtak, csak éppen a magyar miniszterelnökhöz hasonlók ellen.

Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben (hivatalosan: La République En Marche!) abszolút többséget szerzett a francia törvényhozási választások második fordulójában. A Le Monde még tegnap késő este, az urnazárás után ismertette felmérését, amelyből kiderül, az 577 mandátumból 361-et a Macron-féle párt és a vele szövetséges François Bayrou Demokrata Mozgalom (MoDem) szerzett meg.

Az érdekes az, hogy a francia lap szerint a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front csupán 8 helyet szerezhetett a törvényhozásban. Vagyis nem jött be, amit még korábban, Macron május 14-i győzelme után jósoltak, miszerint az Ötödik Köztársaság legfiatalabb köztársasági elnöke majd nem lesz képes többséget szerezni a Nemzetgyűlésben.

Macron voksol

Macron voksol

Fotó: MTI/EPA Pool/Christophe Petit Tesson

Ahogy azt az osztrák, a holland és a francia választáson is láttuk, zajlik a lázadás éve, csakhogy éppen a populista és szélsőséges politikusokra mondanak nemet a választók.

Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.

Frissítés: a francia belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint végül 341 mandátumot szerzett Macron pártja, ami jóval több, mint az abszolút többség biztosításához elegendő 289 hely.

(via The Guardian, MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.