Meghalt a Mohamed-karikatúrák dán alkotója

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Külpol

86 éves volt, hosszan betegeskedett. Rendőrök vigyáztak rá.

Mohamed prófétát bomba alakú turbánnal rajzolta meg, emiatt többször is halálosan megfenyegették radikális iszlám csoportok Kurt Westergaard dán karikaturistát, képzőművészt. Ellene irányuló gyilkossági kísérletet is meghiúsított a rendőrség, amikor 2010-ben egy késsel felfegyverzett támadót fogtak el a lakásában. Az alkotó most 86 éves korában, hosszú betegség után meghalt. A hírt a család közölte a Berlingske című dán lappal. 

Westergaard az 1980-as évek közepétől dolgozott a Jyllands-Posten című lapnak. A sorozatot, amelynek egyik darabja volt a kifogásolt rajz, 2006-ban közölte a dán újság. A karikatúra miatt több muzulmán országban hetekig tartó, erőszakba torkolló tiltakozó megmozdulások zajlottak. 2012-ben a francia szatirikus újság, a Charlie Hebdo is megjelentette a kifogásolt karikatúrát. Három évvel később két merénylő 12 embert meggyilkolt a lap szerkesztőségében. Tavaly a szerkesztőség közelében ismét több embert megsebesített egy támadó.

Westergaard az utóbbi években rendőrségi védelem alatt állt, másokkal együtt, akiknek még közük volt a Mohamed-karikatúra közléséhez. 

A Berlingske azt írja, a Mohamed-karikatúra miatt Dánia a második világháború utáni legsúlyosabb külpolitikai válságát élte meg. A cikk idézi egy norvég sajtószervezet főtitkárát, Per Edgar Kokkvoldot is, aki arra emlékeztet, hogy a fenyegetettség közepette Westergaard félelem nélkül élt, és a szólás szabadságáért küzdők szimbólumává vált.

A leadkép forrása: Berlingske

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.