Magyarországon próbálta ki az izraeli hírszerzés a bangladesi hadseregnek szánt megfigyelő eszközöket

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Külpol

Az ázsiai ország hadseregének hírszerző tisztjeit pedig izraeli szakemberek képezték ki Magyarországon.

Vasárnap derült ki, hogy az NSO izraeli cég Pegasus nevű programjával magyar újságírókat, üzletembereket és politikusokat figyeltek meg. Az erről szóló tényfeltárást egy bizonyos Forbidden Stories nevű újságírói hálózat vezette, amely az Amnesy International jogvédő szervezettel közösen hozzájutott az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz: több mint 50 ezer olyan telefonszámot találtak, melyeket az izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országában.  

A Direkt36 cikkéből kiderült, hogy például magyar újságírókat - Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a portál munkatársait, Dercsényi Dávidot, a Józsefváros című újság főszerkesztőjét, korábban a hvg.hu újságíróját, egy a neve mellőzését kérő újságírót és egy fotóst -, üzletembereket, így Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát, Simicska Ádámot, Simicska Lajos fiát, Chikán Attilát, az első Orbán-kormány miniszterét figyelték meg.

Ugyanakkor az Al Jazeera már februárban arról számolt be dokumentumokra hivatkozva, hogy a bangladesi hadsereg több száz mobiltelefon egyidejű megfigyelésére alkalmas izraeli berendezéseket vásárolt egy bangkoki székhelyű közvetítő segítségével,

a bangladesi katonai hírszerzés tisztjeit pedig Magyarországon képezték ki izraeli szakértők.

Az újság által megszerzett iratok szerint a felek titoktartási megállapodást kötöttek, továbbá a berendezés származási országaként Magyarországot tüntették fel, viszont más dokumentumok szerint valójában Izraelből származik. Az Al Jazeera egyik forrása azt mondta a lapnak, a bangkoki közvetítő leszögezte, „a bangladesi emberek semmiképpen sem tudhatják, hogy a termék Izraelből származik”, ugyanis a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat, és tilos az egymás közti kereskedelem is. 

Az Al Jazeera vizsgálata feltárta, hogy a beszerzések egyik kulcsfigurája egy bizonyos Haris Ahmed, aki a bangladesi hadsereg vezetőjének, Aziz Ahmednek a testvére. A közvetítő 2015-ben hamis útlevéllel telepedett át Magyarországra, ugyanis az Interpol körözése alatt állt egy 1996-ban Bangladesben elkövetett gyilkosság miatt. Az Al Jazeera nyomozását a Direkt36 segítette: Haris Ahmed belvárosi ingatlant vásárolt, ruhaboltot, éttermeket és pénzváltót üzemeltetett Budapesten, és a Magyarországra költözése érdekében Banglades tiszteletbeli magyar konzulja is közbenjárt. 

Kipróbálták Magyarországon

A szerződést úgy írták meg, hogy azzal elfedjék a valódi üzletet, ami a banlgadesi katonai hírszerző ügynökség, valamint egy izraeli székhelyű cég, a PicSix között jött létre. Ehhez egy bangkoki ír állampolgár, bizonyos James Moloney közvetítői közreműködése kellett. A beszerzésről szóló szerződést egy nappal azután írták alá, hogy Aziz Ahmed – Haris Ahmed testvére – lett a bangladesi hadsereg vezetője. 

A Banglades által vásárolt megfigyelő rendszereket gyakran használják arra, hogy tüntetéseken, demonstrációkon résztvevőket kövessenek vele nyomon. „Izraelből származik, ezért nem reklámozzuk” – mondta Moloney, a Sovereign Systems nevű, Szingapúrban bejegyzett cég vezérigazgatója, aki szerint a vállalkozása valójában a PicSix helyi fedőcége, mert sok ország nem kötne nyíltan üzletet izraeli céggel. 

„Nem tesszük ki a honlapunkra, hogy »mobil- vagy WiFi lehallgatást« is végzünk. Nagyon óvatosak vagyunk a nyilvános profilunkkal kapcsolatban. (...) A technológia nagyon agresszív és tolakodó, nem akarjuk, hogy a nyilvánosság megtudja, milyen berendezéseket használunk” – folytatta.

Az Al Jazeera forrása pedig azt állította a lapnak, hogy az izraeli hírszerzés szakértői illegálisan hívásokat hallgattak le Magyarországon, hogy a bangladesi katonai hírszerző ügynökség tisztjeinek bemutassák a berendezés hatékonyságát. 

A lap által megszólaltatott Eliot Bendinelli IT-szakértő szerint a megvásárolt berendezés a tömeges megfigyelés eszköze, amely egyszerre 200-300 mobiltelefon lenyomozására képes. „Minden, amit a telefonodon csinálsz, szöveges üzenetek, telefonhívások és weboldalak, amelyeket meglátogatsz, megfigyelhető lesz” – mondta. „A kommunikációba is képes bevatkozni, magyarán megváltoztathatja egy szöveges üzenet tartalmát. Ha valaki tudja, hogy például hol találkoznak emberek, és mit terveznek, akkor van hatalma cselekedni” – tette hozzá. Haris Ahmed az Al Jazeera egyik forrásának azzal büszkélkedett, hogy pontosan ezt tette: megfigyelés útján információkat szerzett meg az egyik riválisáról, és kiiktatta őt. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.