Magyarországon próbálta ki az izraeli hírszerzés a bangladesi hadseregnek szánt megfigyelő eszközöket

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Külpol

Az ázsiai ország hadseregének hírszerző tisztjeit pedig izraeli szakemberek képezték ki Magyarországon.

Vasárnap derült ki, hogy az NSO izraeli cég Pegasus nevű programjával magyar újságírókat, üzletembereket és politikusokat figyeltek meg. Az erről szóló tényfeltárást egy bizonyos Forbidden Stories nevű újságírói hálózat vezette, amely az Amnesy International jogvédő szervezettel közösen hozzájutott az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz: több mint 50 ezer olyan telefonszámot találtak, melyeket az izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országában.  

A Direkt36 cikkéből kiderült, hogy például magyar újságírókat - Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a portál munkatársait, Dercsényi Dávidot, a Józsefváros című újság főszerkesztőjét, korábban a hvg.hu újságíróját, egy a neve mellőzését kérő újságírót és egy fotóst -, üzletembereket, így Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát, Simicska Ádámot, Simicska Lajos fiát, Chikán Attilát, az első Orbán-kormány miniszterét figyelték meg.

Ugyanakkor az Al Jazeera már februárban arról számolt be dokumentumokra hivatkozva, hogy a bangladesi hadsereg több száz mobiltelefon egyidejű megfigyelésére alkalmas izraeli berendezéseket vásárolt egy bangkoki székhelyű közvetítő segítségével,

a bangladesi katonai hírszerzés tisztjeit pedig Magyarországon képezték ki izraeli szakértők.

Az újság által megszerzett iratok szerint a felek titoktartási megállapodást kötöttek, továbbá a berendezés származási országaként Magyarországot tüntették fel, viszont más dokumentumok szerint valójában Izraelből származik. Az Al Jazeera egyik forrása azt mondta a lapnak, a bangkoki közvetítő leszögezte, „a bangladesi emberek semmiképpen sem tudhatják, hogy a termék Izraelből származik”, ugyanis a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat, és tilos az egymás közti kereskedelem is. 

Az Al Jazeera vizsgálata feltárta, hogy a beszerzések egyik kulcsfigurája egy bizonyos Haris Ahmed, aki a bangladesi hadsereg vezetőjének, Aziz Ahmednek a testvére. A közvetítő 2015-ben hamis útlevéllel telepedett át Magyarországra, ugyanis az Interpol körözése alatt állt egy 1996-ban Bangladesben elkövetett gyilkosság miatt. Az Al Jazeera nyomozását a Direkt36 segítette: Haris Ahmed belvárosi ingatlant vásárolt, ruhaboltot, éttermeket és pénzváltót üzemeltetett Budapesten, és a Magyarországra költözése érdekében Banglades tiszteletbeli magyar konzulja is közbenjárt. 

Kipróbálták Magyarországon

A szerződést úgy írták meg, hogy azzal elfedjék a valódi üzletet, ami a banlgadesi katonai hírszerző ügynökség, valamint egy izraeli székhelyű cég, a PicSix között jött létre. Ehhez egy bangkoki ír állampolgár, bizonyos James Moloney közvetítői közreműködése kellett. A beszerzésről szóló szerződést egy nappal azután írták alá, hogy Aziz Ahmed – Haris Ahmed testvére – lett a bangladesi hadsereg vezetője. 

A Banglades által vásárolt megfigyelő rendszereket gyakran használják arra, hogy tüntetéseken, demonstrációkon résztvevőket kövessenek vele nyomon. „Izraelből származik, ezért nem reklámozzuk” – mondta Moloney, a Sovereign Systems nevű, Szingapúrban bejegyzett cég vezérigazgatója, aki szerint a vállalkozása valójában a PicSix helyi fedőcége, mert sok ország nem kötne nyíltan üzletet izraeli céggel. 

„Nem tesszük ki a honlapunkra, hogy »mobil- vagy WiFi lehallgatást« is végzünk. Nagyon óvatosak vagyunk a nyilvános profilunkkal kapcsolatban. (...) A technológia nagyon agresszív és tolakodó, nem akarjuk, hogy a nyilvánosság megtudja, milyen berendezéseket használunk” – folytatta.

Az Al Jazeera forrása pedig azt állította a lapnak, hogy az izraeli hírszerzés szakértői illegálisan hívásokat hallgattak le Magyarországon, hogy a bangladesi katonai hírszerző ügynökség tisztjeinek bemutassák a berendezés hatékonyságát. 

A lap által megszólaltatott Eliot Bendinelli IT-szakértő szerint a megvásárolt berendezés a tömeges megfigyelés eszköze, amely egyszerre 200-300 mobiltelefon lenyomozására képes. „Minden, amit a telefonodon csinálsz, szöveges üzenetek, telefonhívások és weboldalak, amelyeket meglátogatsz, megfigyelhető lesz” – mondta. „A kommunikációba is képes bevatkozni, magyarán megváltoztathatja egy szöveges üzenet tartalmát. Ha valaki tudja, hogy például hol találkoznak emberek, és mit terveznek, akkor van hatalma cselekedni” – tette hozzá. Haris Ahmed az Al Jazeera egyik forrásának azzal büszkélkedett, hogy pontosan ezt tette: megfigyelés útján információkat szerzett meg az egyik riválisáról, és kiiktatta őt. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.