Magyarországon próbálta ki az izraeli hírszerzés a bangladesi hadseregnek szánt megfigyelő eszközöket

  • narancs.hu
  • 2021. július 19.

Külpol

Az ázsiai ország hadseregének hírszerző tisztjeit pedig izraeli szakemberek képezték ki Magyarországon.

Vasárnap derült ki, hogy az NSO izraeli cég Pegasus nevű programjával magyar újságírókat, üzletembereket és politikusokat figyeltek meg. Az erről szóló tényfeltárást egy bizonyos Forbidden Stories nevű újságírói hálózat vezette, amely az Amnesy International jogvédő szervezettel közösen hozzájutott az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz: több mint 50 ezer olyan telefonszámot találtak, melyeket az izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országában.  

A Direkt36 cikkéből kiderült, hogy például magyar újságírókat - Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, a portál munkatársait, Dercsényi Dávidot, a Józsefváros című újság főszerkesztőjét, korábban a hvg.hu újságíróját, egy a neve mellőzését kérő újságírót és egy fotóst -, üzletembereket, így Varga Zoltánt, a Central Médiacsoport tulajdonosát, Simicska Ádámot, Simicska Lajos fiát, Chikán Attilát, az első Orbán-kormány miniszterét figyelték meg.

Ugyanakkor az Al Jazeera már februárban arról számolt be dokumentumokra hivatkozva, hogy a bangladesi hadsereg több száz mobiltelefon egyidejű megfigyelésére alkalmas izraeli berendezéseket vásárolt egy bangkoki székhelyű közvetítő segítségével,

a bangladesi katonai hírszerzés tisztjeit pedig Magyarországon képezték ki izraeli szakértők.

Az újság által megszerzett iratok szerint a felek titoktartási megállapodást kötöttek, továbbá a berendezés származási országaként Magyarországot tüntették fel, viszont más dokumentumok szerint valójában Izraelből származik. Az Al Jazeera egyik forrása azt mondta a lapnak, a bangkoki közvetítő leszögezte, „a bangladesi emberek semmiképpen sem tudhatják, hogy a termék Izraelből származik”, ugyanis a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat, és tilos az egymás közti kereskedelem is. 

Az Al Jazeera vizsgálata feltárta, hogy a beszerzések egyik kulcsfigurája egy bizonyos Haris Ahmed, aki a bangladesi hadsereg vezetőjének, Aziz Ahmednek a testvére. A közvetítő 2015-ben hamis útlevéllel telepedett át Magyarországra, ugyanis az Interpol körözése alatt állt egy 1996-ban Bangladesben elkövetett gyilkosság miatt. Az Al Jazeera nyomozását a Direkt36 segítette: Haris Ahmed belvárosi ingatlant vásárolt, ruhaboltot, éttermeket és pénzváltót üzemeltetett Budapesten, és a Magyarországra költözése érdekében Banglades tiszteletbeli magyar konzulja is közbenjárt. 

Kipróbálták Magyarországon

A szerződést úgy írták meg, hogy azzal elfedjék a valódi üzletet, ami a banlgadesi katonai hírszerző ügynökség, valamint egy izraeli székhelyű cég, a PicSix között jött létre. Ehhez egy bangkoki ír állampolgár, bizonyos James Moloney közvetítői közreműködése kellett. A beszerzésről szóló szerződést egy nappal azután írták alá, hogy Aziz Ahmed – Haris Ahmed testvére – lett a bangladesi hadsereg vezetője. 

A Banglades által vásárolt megfigyelő rendszereket gyakran használják arra, hogy tüntetéseken, demonstrációkon résztvevőket kövessenek vele nyomon. „Izraelből származik, ezért nem reklámozzuk” – mondta Moloney, a Sovereign Systems nevű, Szingapúrban bejegyzett cég vezérigazgatója, aki szerint a vállalkozása valójában a PicSix helyi fedőcége, mert sok ország nem kötne nyíltan üzletet izraeli céggel. 

„Nem tesszük ki a honlapunkra, hogy »mobil- vagy WiFi lehallgatást« is végzünk. Nagyon óvatosak vagyunk a nyilvános profilunkkal kapcsolatban. (...) A technológia nagyon agresszív és tolakodó, nem akarjuk, hogy a nyilvánosság megtudja, milyen berendezéseket használunk” – folytatta.

Az Al Jazeera forrása pedig azt állította a lapnak, hogy az izraeli hírszerzés szakértői illegálisan hívásokat hallgattak le Magyarországon, hogy a bangladesi katonai hírszerző ügynökség tisztjeinek bemutassák a berendezés hatékonyságát. 

A lap által megszólaltatott Eliot Bendinelli IT-szakértő szerint a megvásárolt berendezés a tömeges megfigyelés eszköze, amely egyszerre 200-300 mobiltelefon lenyomozására képes. „Minden, amit a telefonodon csinálsz, szöveges üzenetek, telefonhívások és weboldalak, amelyeket meglátogatsz, megfigyelhető lesz” – mondta. „A kommunikációba is képes bevatkozni, magyarán megváltoztathatja egy szöveges üzenet tartalmát. Ha valaki tudja, hogy például hol találkoznak emberek, és mit terveznek, akkor van hatalma cselekedni” – tette hozzá. Haris Ahmed az Al Jazeera egyik forrásának azzal büszkélkedett, hogy pontosan ezt tette: megfigyelés útján információkat szerzett meg az egyik riválisáról, és kiiktatta őt. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.