Kivonult Magyarországról a Frontex

Már nekik is sok volt

Külpol

Felfüggeszti magyarországi tevékenységét a Frontex, az EU határvédelmi ügynöksége. A szerb–magyar határról távozó szervezet lehetőségei az utóbbi időben egyre bővülnek, működése ugyanakkor több kérdést is felvet.

„A Csongrád-Csanád megyei határszakaszon szolgálatot teljesítő rendőrök és a Frontex munkatársai 2020. szeptember 26-án 2 óra 20 perckor Röszke közigazgatási területén három külföldit tartóztattak fel, akik szír állampolgárnak vallották magukat. Az illegális migránsok jogellenesen jutottak be Magyarország területére. A határsértők sem személyazonosságukat, sem magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni, ezért az egyenruhások a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérik őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz.”

A magyar rendőrség honlapján tucatnyi hasonló beszámolót lehet olvasni. Mindegyik arról szól, hogy magyar rendőrök az EU határvédelmi ügynökségének embereivel közösen tartóztatnak fel migránsokat Magyarország területén, majd „visszakísérik” őket a szerb–magyar határon álló kerítés szerb oldalára. Ez a határigazgatási gyakorlat 2016 júliusa óta van érvényben. Eleinte csak a határtól számított 8 kilométeren belüli sávból küldték vissza a menedékkérőket Szerbiába, 2017 márciusától viszont már az ország bármely pontjáról déli szomszédunkhoz irányítják a jogalap nélkül itt tartózkodó külföldieket. A rendőrségi statisztikák szerint körülbelül 60 ezer embert dobtak vissza így Szerbiába.

Csakhogy a rendőrség eljárása és az azt lehetővé tévő jogszabály sérti az uniós jogot. A kitoloncolásokat mindenfajta hivatalos eljárás nélkül hajtják végre a magyar hatóságok, miközben a külföldieknek lehetőségük sincs arra, hogy menedékjogért folyamodjanak. A jogsértést december 17-én az Európai Unió Bírósága (EUB) is megállapította, január végén pedig erre hivatkozva jelentette be a Frontex, hogy felfüggeszti magyarországi jelenlétét. Más választásuk nem nagyon maradt: a Frontexről szóló uniós jogszabály világosan kimondja, hogy távozniuk kell egy tagállamból, ha ottani tevékenységük sértené az alapvető emberi jogokat vagy a menedékjog általános szabályait.

Az uniós erősítést éppen akkor veszíti el Magyarország, amikor a Frontex jelentős átalakulás előtt áll. Egy 2019-es EU-s rendelet pluszjogköröket rendelt a határvédelmi ügynökséghez, és létrehozta a Frontex úgynevezett állandó hadtestét is, amelynek létszáma 2027-ig eléri a 10 ezer főt. A bővüléssel párhuzamosan ugyanakkor egyre komolyabb kritikák is érik a Frontex tevékenységét. Tavaly ősszel a Der Spiegel arról számolt be, hogy a görög–török tengeri határon a Frontex minimum szemet huny az illegális visszatoloncolások (pushbackek) felett, esetenként részt is vesz bennük. A médiavisszhang hatására belső vizsgálatot kezdeményezett a Frontex igazgatótanácsa, az Európai Parlament egyik bizottsága pedig külön munkacsoportot állított fel. Vizsgálódni kezdett a Frontexnél az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is, és a visszatoloncolások mellett ők az ügy­nökségen belüli pszichológiai zaklatásokról és vélelmezett pénzügyi visszaélésekről is kérdezősködtek.

Többször szóltak

A luxembourgi székhelyű EUB decemberi döntése az Európai Bizottság kezdeményezésére mondta ki, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot a menedékkérők Szerbiába küldésével. „Magyarország nem teljesítette a kiutasítási irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a magyar szabályozás lehetővé teszi a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak az ezen irányelvben előírt eljárások és garanciák előzetes tiszteletben tartása nélküli kitoloncolását” – áll az ítéletben. A Magyar Helsinki Bizottság kezdettől jogsértőnek tartotta a „visszakíséréseket”, és már 2016-ban felhívták erre a Frontex igazgatója, a francia Fabrice Leggeri figyelmét. Januárban, a luxembourgi verdikt után újra levelet írtak Leggerinek, aki most, hogy már papír is volt a magyar gyakorlat jogellenességéről, megfogadta tanácsukat, és kivonta embereit Magyarországról.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Velünk élő féltudás

  • Hernádi Elvira

Jó néhány éve már, hogy a Publius Hungaricus a féltudású magyar elit bűneit ecsetelte. Azóta felnőtt egy új generáció, az ország szellemi és politikai vezetése legalább az európai oktatás tisztes középmezőnyébe tartozó intézményekben kupálódhatott. 

Mielőtt eltűnik végleg

Alighanem két dolog jut eszébe mindenkinek a Roberto Baggio nevet hallva: az 1994-es vb-döntőben kihagyott legendás tizenegyes, illetve az élethosszig (tehát ma is) viselt, nem kevésbé legendás copf. Vagy lokni, varkocs, lófarok, akármi is lett légyen az a maestro tarkóján.

Kisujjgyak

  • - köves -

Ha meg kell csinálni a nagy melót, letudni az utolsó bulit, kirámolni a széfet, ami után nincsen több széf, csak a boldog öregkor Kansasben, Soderbergh a mi emberünk.

„Összeáll egy nagy egésszé”

  • Láng Dávid

A 10 éve alakult Verőköltő zenekar frontembere univerzális művész: szinte minden hangszeren játszik, festő szakon diplomázott, és húszéves sem volt, amikor a Magvető kiadta a verseskötetét.

Becsapódás

Az ünnepi vacsoráját elköltő pár, Helen (Lovas Rozi) és Danny (Lengyel Tamás) lakásá­ba berobban a csurom véres Liam (Molnár Áron), akiről hamar kiderül, hogy a feleség testvére.

Az együttélés lehetőségei

A hagyományosan kétévente megrendezett Velencei Építészeti Biennálé is megcsúszott a pandémia miatt, de május 22. óta a Giardini della Biennale parkját és az Arsenalét, azaz az egykori velencei hadihajógyár területét ismét építészek, művészek és látogatók lakják be, egészen november 21-ig.

Szervezett szervezetlenség

  • Áfra János

A kis méretű, mégis zavarba ejtően tartalmas, nehezen áttekinthető tárlat egy nemzetközi kiállítássorozat része, amely a Zürichi Egyetemen 2017 és 2020 között megvalósult kelet-európai performance-kutatás eredményeit hivatott bemutatni.

„Nem hezitált”

Szerb Antal éppen 120 éve született, és 80 éve, 1941-ben jelent meg eredetileg háromkötetes munkája, A világirodalom története. A mű friss, minden eddiginél precízebb kiadásának sajtó alá rendezőjével annak népszerűségéről, hányattatott sorsáról, 21. századi aktualitásáról beszélgettünk.

A szamuráj reggelije

  • Pálos György

Fúziós korban élünk, azon sem lepődünk meg, ha egy kisvárosi étterem étlapján kevert fogásokat találunk. Az más kérdés, hogy a leves, amely se nem vietnami, se nem olasz, nem túl finom, mert nincs karaktere.

Merre vannak?  

  • Schein Gábor

Apró ember éles gombszemekkel. A fején zabolázhatatlan göndör haj. Befogad, figyel, kérdez. Hatalmas vágy él benne, hogy a világban rend legyen, de a világban nincsen rend. Hogy érthető legyen és átlátható. De a világ ellenáll a megértési kísérleteknek, kitüremkedik a réseken, széttöri a kereteket. A világ sokszor homályos, sötét, és soha nem átlátható. Hát akkor legyen a vers az! Legalább a vers.